Amexrap

http://www.parlament.hu/irom39/01447/01447-0017.pdf

Lázár János, egy hete kedden: “Akik elmentek szavazni, azok azt mondták, hogy nem ilyen országot akarnak. Olyan országot akarnak, ahol a döntéseknek van következménye, olyan országot akarnak, ahol nem azt mondja mindig a hatalom, a törvényhozás, a politika és a kormány, hogy hogyan nem lehet megoldani egy problémát, hanem megpróbálja megoldani ezt a problémát, természetesen jogállami keretek között. Fölhívnám a figyelmüket arra, minden kritikával ellentétben, minden fenyegető típusú kritikával ellentétben, hogy az új korszak, amit mi megpróbáltunk a választások után megnyitni, jogállami keretek között próbálta ezt a kérdést rendezni, hiszen az Alkotmánybíróság azt elfogadta, hogy az adóéven belüli visszafizetés, illetve a 98 százalékos különadó nem minősül visszaható hatálynak. Tehát mindent elkövetünk annak érdekében, hogy törvényes, alkotmányos és jogállami keretek között próbáljuk ezt a kérdést rendezni, ami nem könnyű, nem vitathatóan nem könnyű.”

János! Nem sikerült?

Forrás: http://www.edge.org/documents/Edge-Serpentine-MapsGallery/high-res/salcedo.jpeg

Az, hogy köztársaságunk alkotmánya jelenleg nem más és nem több, mint az állam alkotmánya. Nincs egy Bill of Rights-szerű rész a köztársaság alkotmányában, amit a zemberek kötnének egymással, ami az állam hatalmát korlátozná, és amibe a parlamentnek nem lenne beleszólása.

Vegyük először a Fidesz ügyét:

A jog […] tudománynak két része van, a köz- és a magánjog. Közjog [ius publicum] az, amely a római állam ügyeire vonatkozik, magánjog, mely az egyesek javát célozza. [Justinianus császár Institutiói, [magyar .rtf,latin], további idézetek is innen]

Nyilván a közjog (ius publicum) az, ami a római államra (ill. a magyar államra, jelenleg de facto a Fideszre) vonatkozik.

Mi vonatkozik Gerébre? Folytatva:

[...] a magánjog[…] három részből áll: össze van ugyanis téve a ius naturale (természeti jog), a ius gentium(a népek közös joga) és a ius civile (a polgári jog) parancsaiból.

Természeti jog (ius naturale) az, amelyre a természet tanított meg minden élőlényt. Mert ez a jog nem az emberi nemnek kizárólagos tulajdona, hanem minden élőlényé, akik csak az eget, a földet és a tengert benépesítik. Ettől veszi eredetét a férfiúnak és nőnek kapcsolata, melyet mi házasságnak nevezünk, ettől a gyermekek világrahozása és felnevelése, mert látjuk, hogy más élőlények is ismeretében vannak ennek a jognak.

A természeti jog az, ami Geréb Ágnesre vonatkozik.

Egy mondattal lejjebb áll az, ami a Kolontári kárpótlással meg a magánnyugdíjpánztárak államosításával, azaz a magántulajdon bizonytalanságával (természetes és jogi személyek vagyonának állami kontrolljával és újraelosztásával) kapcsolatos:

[…] amely jogot egy nép [populus] maga alkot magának, az annak az államnak sajátja [id ipsius proprium civitatis] és ius civile (polgári jog) a neve, mintegy saját joga az illető államnak [ius proprium ipsius civitatis]

Vegyük észre, hogy itt az állam ügyeivel foglalkozó ius publicum helyett a ius civile, a polgár (civis) és a másik polgár egymás közötti joga áll.

A fentieket összefoglalva:

Lehet, hogy a köztársaság alkotmányának valamilyen mértékben szempontokat kell nyújtania Geréb ügyével (ius naturale) kapcsolatban, valamint a magántulajdonnal (ius civile: “a mérgező vörösiszapnak a kapitalizmusról való lekaparásával“) kapcsolatban is.

Az is lehet, hogy a köztársaság alkotmányának kikényszerítéséhez mi, “civilek”, az állam (pl. alkotmánybíróság, kormány) segítségét vesszük igénybe.

Az viszont nem kívánatos, hogy a parlament, akár 100%-os kormánypárti többséggel is, önmagában olyan alkotmányt fogadhasson el, amely túllép a közjogi (ius publicum) kereteken. Pl. ne szólhasson bele a szülésünkbe, ne vehesse el az örökölhető tulajdonunkat (magánnyugdíjunkat): ezek egyszerűen nem tartoznak a felülről, egy állami alkotmány segítségével ránk kényszeríthető dolgok közé. Ez nem lenne morális, nem lenne racionális. És nem lenne természetes része a római jogrendből eredő kontinentális magyar joghagyománynak sem.

El kell ismernünk, hogy az államnak, mint nemzetközi jogi személynek szüksége van alkotmányra. A köztársaság alkotmányának mindenképpen lehetőséget kell nyújtania arra, hogy államunk nemzetközi szinten képviseljen bennünket, és egyben belföldön is betöltse kívánatos funkcióit.

De ettől még köztársaságunk nem egy vállalkozás (nem universitas), közös vállalati értékekkel, vezérigazgatóval és részvényesekkel. Nem csak az államnak: nekünk, közösségeinknek, családjainknak vállalkozásásainknak, tulajdonunknak, privacy-nknek is helyet kell kapnunk benne.

Egyenrangú helyet.

Hogyan nézne ki annak az alkotmánynak a szerkezete, formája, amit mind a konzervatívok, mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták el tudnának fogadni (és még nekünk, racionalitás-kedvelőknek is megfelelne:)? Hogyan jöhetne létre a köztársasági alkotmánynak ez a nem-állami (pl. természeti jogi, civil jogi) része? És hogyan tudnánk mindezt mi, a Geréb Ágnes sorsáért, a tulajdonunkért, és/vagy az alkotmányosságért tenni kész emberek és közösségek az állami hatalomra törés motivációjától (a pártoktól) bizonyíthatóan mentes kezdeményezésként valóra váltani?

Mindenekelőtt ez itt a kérdés.

 
[Forrás: http://felvagott.tumblr.com/post/1407159258 ]

Valamennyiünknek szubjektív térképei vannak. Ezeket fejben tároljuk, és tájolását nem az iránytű vagy a Nyugati szél, hanem saját fejlődéstörténetünk alapján alakítjuk ki. E térképek csomópontjait események, a rendszeres vagy váratlan találkozások, élmények és emlékek jelentik. Domborzati viszonyait a fájdalom és az öröm helyhez kötődő hőfoka alakítja, szag- és ízemlékek, szín- és fényélmények színezik. A jellegtelen távolságokat, térközöket, az élmény- és emléktelenség szürke zónái jelölik. A szakirodalom ezeket a fejben tárolt tájakat mentális térképnek nevezi.

Mindnyájunknak vannak ugyan „tárgyilagos” térképei is, ezek a kisebb-nagyobb tárgyak vagy képek azonban ténylegesen nem felelnek meg a tér természetének; a képsík két dimenziójára korlátozott ábrázolások nem képesek egy sűrű tér gazdagon dimenzionált sokféleségét megjeleníteni – legyenek bár maximális fotografikus hűséggel, műhold- vagy madártávlatból felvéve, és mégoly nagy felbontás mellett megjelenítve. A térnek ugyanis nincs képe; a térnek tere van.

A kartográfiára a legtöbb európai nyelv a tér leírásával összefüggő szavakat használ (és nevében a hordozó médiumra utal: mappa =kendő, szalvéta; karta= merev papírlap). Ez vélhetően összefügg azzal a belátással, hogy a teret, a kiterjedést, a távolságot nem lehet leképezni, legföljebb leírni, elbeszélni lehet. A tér ugyanis nem „objektív”, a tér tapasztalatát a kultúra és a személyes történet összjátéka alakítja ki. Ezért a térképészet sem magától értetődő, természetes vagy mechanikus ténykedés, hanem alkotó, poétikus tevékenység. Ezt mutatja Gaston Bachelard klasszikus munkája (La poétique de l’espace [angolul itt, németül itt, a szerk.], miként a Térpoétika című tanulmánygyűjtemény (Helikon, 2010/1-2) is.

A korai térképek a látott, az elbeszélt és az elképzelt térségek, dolgok, lények és tárgyak különféle arányú és kombinációjú ábrázolásai. Ismeret és képzelet, kreativitás és tárgyszerűség, és többnyire a nézőpontok sokasága keveredik bennük. A térképészet csak a 19. századra vált egzakt tudománnyá – és szűnt meg a szakmai körökön kívül érdeklődést kelteni.

Az utóbbi évtizedekben végbement spatial turn, a téri fordulat, valamint a komputertechnológiai fejlemények nyomán ez megváltozott. A térképészet már nem puszta kartográfia, hanem egyre inkább a tudományos kiábrázolás, a vizualizáció és a művészi megjelenítés technikája is: Erről tanúskodik „a magukat a térbe író, új kulturális, társadalmi és virtuális tájakat” megjelenítő eljárások, és az ezeket bemutató kiállítások sokasága – amint azt A térkép politikája és poétikája című tanulmányában Polyák Levente leírja (Helikon, 2010/1-2). Ezért aztán a térkép „a létező hatalmi viszonyok láthatóvá tételére és az új városi kapcsolatrendszereket létrehozására irányuló esztétikai és földrajzi törekvés médiuma” (Nato Thompson) lett. „Az adatok összegyűjtésében és reprezentációjában a térinformatikai rendszerek lettek az új lingua franca olyan egymástól különböző területek között, mint a régészet, a biológia, kriminológia, demográfia, epidemiológia, sőt a zoológia” (Trevon Paglen).

A Szubjektív Budapest tér-képek kiállításon látható-hallható térképek többsége is ilyesféle szubjektív vizualizáció, „pszichogeográfia”: a személyes adatok (élmények, tapasztalatok, megfigyelések) összegzése és új összefüggések, téri viszonylatok közepette történő elhelyezése, és különféle médiumokon keresztüli megmutatása. Ilyen a tucatnyi kiválasztott helyszín akusztikus jelenségeiből interaktívan összállíthatóBudapest hangtérképe (Liszka Tamás és Bart Dániel), a fontos személyes vonatkozásásokkal felülírt- és rajzoltSzubjektív Budapest térkép (Szigethy Anna), a budapesti helyekkel összeszövődő helsinki emlékeket megjelenítő BUD-HEL szövedéke (Keresztes Zsófia), a napi közlekedés esetlegességeinek útvonalrendszerét megjelenítő Egy napi véletlen (Wolsky András), akárcsak az objektíveken keresztül objektiválódó turisztikai tekintetekkel New Yorktól Budapestig Árnyékutazó (Göbölyös Luca) figurája, vagy Budapest vértérképe (Matyus Dóra), a felkutatott és megjelenített tények ellenére meglehetősen személyes problémafelvetésével, szintúgy a többi kiállított munka, a tárgyszerűség és szubjektivitás, a kutatásban munkáló tudományosság és a művészi megoldások esetenként nagyon eltérő arányaival és módozataival.

Minden város egy szigettenger, s Budapest kiváltképpen az. Vannak barátságos, szerethető és bensőséges helyei, utcái, terei, épületei és kertjei. Színei, illatai és ízei. S persze emberei. A szubjektív térképek ezekre kalauzolnak el, ezeket teszik, láthatóvá, halhatóvá – már-már tapinthatóan érzékletessé. E szigetek összeköttetésben állnak, hálózatot képeznek, egy archipelaguszt alkotnak.

A szigetek körül, e térségek közeiben azonban valami nagyon is más van: a működés mechanikája, az e helyt szokásos üzemzavarokkal, a gyakran szinte tapintható agresszió, a harsány és öntudatos hitványság, a kőbunkóságig terjedő kultúrájával. A szigetek közt a víz az úr. Minden városszociológia felmérésnél többet mond az a tény, hogy egy, a nemzetközi tánc-szcénában jónevű társulat vezetője külföldi táncosait 1 hónap után rendszeresen hazaküldi, mert ennyi itt töltött idő után már érződni kezd rajtuk a környezet hatása, mondhatni a hely szelleme.

Egy 19. századi társadalomtudós szerint az embert „a társadalmi viszonyok összessége” alkotja. (Meg persze a kozmikus, a biológiai, a neuronális és még sok egyéb viszonyok összessége.) Karl Marx régebben úton-útfélen hirdetett meghatározásának elterjedt egy filozófiai folklór-változata, mi szerint az ember a társadalmi iszonyokösszessége. A vicc antropológiai felismerése megint fölöttébb időszerű, mert viszonyok és iszonyok kétségkívül vannak.

Nem minden város egyforma, amint a bennük megtapasztalható viszonyok és iszonyok aránya sem. Szubjektív várostérképeinkben különféle városok, élhetőbb vagy kevésbé kívánatos urbánus világok is vannak. A magam részéről ich bin ein Berliner. És ezzel nem vagyok egyedül. Vagyunk néhányan errefelé, akik számára Berlin aváros. Ahol, mint az ott élő Kertész Imre mondja: „Nincs stressz, agresszió. Az emberek barátságosak egymással” (DIE WELT 2009.11.07.)

A kiállításon látható szubjektív Budapest tér-képekből egy alternatív város bontakozik ki; a művek azt mutatják, hogy a jól ismerthez képest mennyi más hely, mód, kapcsolat, állapot és lehetőség van, hányféle kilátás, távlat, útvonal is van ebben a szigettengerben. És e művek még annak a lehetőségét is sejtetik, hogy a szigetek egyszer összeérhetnek, a vizenyők kiszáradnak, és száraz lábbal mehetünk át a szomszédba: egy barátságos szigetre.

Tillmann J. A.

Elhangzott a
Szubjektív Budapest Tér-képek kiállítás (2010.10.20 – 2010.12.02.) megnyitó szövegeként.
Centrális Galéria
1051 Budapest, Arany János u. 32.

 ———- Forwarded message ———-

From: Mázsa Péter .peter@amexrap.org>
Date: 2010/10/26
Subject: Ivády Gábor távozása
To: gabor.ivady@parlament.hu, andras.schiffer@parlament.hu

Kedves Ivády Gábor és Schiffer András,

az alábbi nyilvános kérdéslistával kapcsolatban szeretnék interjút
készíteni Önökkel és/vagy várom az LMP válaszát:

http://amexrap.org/fal/7-kinos-kerdes-schifferhez-a-lehetmas-vs-ivady-ugyrol

Kérem, emailen keressenek.

Köszönöm:
Mázsa Péter

2gyakorló tanár, egymástól függetlenül kérdezték priviben, hogy pontosan mi is a bajom Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős kormánypolitikus "világlátásával". Pl. miért "kétlem erősen", hogy "a Hoffmann diagnózisa alapján készülő terápia olyan irányba vezeti-e az oktatást, ami szükséges lenne a globális videó által ismertetett világban való helytálláshoz."

Egyikük azt is kérdezte, hogy "hogyan lehetne érzékeltetni" azt a világot, ami felé haladunk.

Érdekes feladat. Sokfelől meg lehet közelíteni a kérdést. Végül arra jutottam, hogy kulturális szempontból érdemes.

Mutatom.

Ez most folyik Japánban. A kiscsaj, aki énekel, Hatsune Miku. Jól látjátok: ő egy hologram.

Rendben van: Vidékre pár év alatt érnek Pestről a dolgok. És Pest és Tokió között is van egy kis csúszás. De. Ez nem változtat azon, hogy hamarosan e fiatalok gyerekeinek kell majd előadnotok magatokat. Az osztálytermekben.

Az ilyenekhez szokott gyerekeknek:

Kb. ilyen könyvekből + közös olvasási élményekből:

Kb. így néz majd ki egy biosz-fejezet:

Persze nem azt állítom, hogy ez lesz a helyzet Magyarországon. Hanem azt, hogy ez lesz a helyzet azokban az országokban, amelyek a nyugdíjas-lerakodó telep státuszánál többre vágyik a világban.

Ha Sir Ken Robinson (akinek az előadásából készült a képregényes videó) rendkívül vidám eredeti előadásából szeretnétek benyomásokat szerezni, tessék:

Namármost. Szerintetek Hoffmann Rózsa fogja az adást?? (Pl. itthon készülnek már ezek a könyvek? Vagy ha nem, legalább van esély arra, hogy a tanulók angolul el tudják majd ezeket olvasni, meg tudják majd az ilyesmit http://www.onlinecollegecourses.com/2010/10/20/100-incredibly-useful-youtube-channels-for-teachers/ hallgatni?)

Most kihagyok pár lépcsőfokot, és sokkal de sokkal kevesebbet kérdezek:

Rózsika néni találkozott már valaha valakivel, aki kb. képben van?

Hoffmann Rózsának nem a "világlátásával" van baj. A világot tökéletesen látja.

Egyszerűen más világban él, mint ami van, és különösen, mint ami jön.

Nem biztos, hogy itt. De a világban.

 A sztori:

Ivády Gábor, aki akkor az LMP képviselőjelöltje volt, (áprilisban) kapott valakitől félmilliót:

Ivády Gábor közel 500 ezer forintot kapott egy magánszemélytől

Borítékban:

Borítékban adtak 495 ezer forintot Ivády Gábornak

A magánszemély egy vállalkozás közvetítője volt:

[A] korábban MDF-es hátterűként elkönyvelt vállalkozás ajánlott fel 495 ezer forintot Ivádynak, […] egy közvetítőn keresztül [Amikor másképp nem jelzem, az idézetek Spirk József cikkéből valók].

Az LMP “etikai” ügyről beszél:

Ivády Gábor ellen az elmúlt időszakban tiltott kampánytámogatás felvétele miatt fegyelmi eljárás folyt, mely első fokon kizárással, másodfokon megrovással [majd Ivádynak az LMP parlamenti frakciójából való távozásával] végződött, mivel a párt etikai normáit megszegte, noha törvénysértést nem követett el.http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/8002/az-lmp-az-ivady-ugyrol/

Az ügy érdemi részéről az LMP-től hivatalosan írásban ennyit és csak annyit lehet tudni.

Ivády tegnapi hatállyal kilépett az LMP frakciójából.

 
1. kérdés: Volt-e baja az LMP-nek a vállalkozással, amelytől a pénz származott?

Spirk cikke szerint LMP-nek nem a vállalkozással volt baja:

[…] Ivádyt nem azzal gyanúsítják, hogy a pártvezetés által tiltólistára tett cégtől fogadott el támogatást […] A vállalkozás más jellegű támogatást nyújtott már az LMP-nek, amit akkor a választmány is jóváhagyott”.

Igaz-ez?

 

2. kérdés: Létezett-e 100% LMP-pártadó a képviselők által gyűjtött pénzekre?

Ivády áprilisban egy egri sajttájon azt mondta, hogy

Kötelezővé tennék például a 300 ezer forintot meghaladó támogatás nyilvánosságra hozatalát is.

Az LMP etikai kódexében ez olvasható:

14. Az átlátható és nyilvános kampányfinanszírozás érdekében nyílt kampányszámlát működtetünk. A kampánnyal kapcsolatos összes kiadást erről a számláról egyenlítjük ki, a kampány célját szolgáló összes bevételt ezen a számlán tüntetjük fel. A választások során folyamatosan közzétesszük a kampányszámla bevételeit és kiadásait.

Ha azonban az lett volna baja a pártnak, hogy zsebből zsebbe került a pénz, akkor Ivády a következőképpen járt volna el: küldött volna egy emailt a pártfőtitkárnak, hogy “kaptam fél gurigát”, Schiffer bekönyveli (bekönyvelteti) a nyilvános adományok közé a számot, a pénzt pedig Ivády szórólapokra költi. (Ha pedig a cég nem akarta volna a nyilvánosság orrára kötni adományát, nyilván megelégszik 300 ezer adománnyal, a másik 195 ezret pl. vezetője magánszemélyként adja Ivádynak – aki ezeket így könyveltette volna be a főtitkárnál).

De nem ez történt. Ahogy a nyilvánosság előtt látszik, az ügy mélyén egyszerűbb motivációk húzódnak, ti. hogy Ivády nem adta le a pénzt a pártnak:

Filléres gondokkal küzdött az LMP áprilisban, amikor Ivády Gábor közel 500 ezer forintot kapott egy magánszemélytől, de a pénzt mégsem fizette be a pártkasszába. [...]

A pártban azt vették zokon, hogy az Ivádyhoz került 495 ezer forint a következő hetekben sem jelent meg a pártkasszában, ezért többen úgy értelmezték a helyzetet, hogy magánkiadásait fedezte a pénzből.

Ha a fentiek igazak, akkor egy-egy konkrét jelölt választási költségeinek fedezésére nem lehetett pénzt adni az LMP-nél.

Azaz a párt mintha 100%-os adót vetett ki a jelöltjeihez érkező kampányadományokra. Igaz ez?

 

3. kérdés: Egyáltalán: az LMP megkülönbözteti-e a “transzparencia” és a “központosítás” szavak jelentését a kampánytámogatások ügyében?

Ahogy innen látszik, az LMP baja nem más, mint Ivády reakciója, amikor megkapta a pénzt. Ivádynak nem a döntése az eredendő probléma (legalábbis az LMP problémája), hanem a dilemma, amibe Ivády a pártja miatt került: “Bevalljam Schiffernek a fél gurigát, aki biztosan benyeli, vagy költsem inkább a saját kampányomra”?

A pasi teljesen motivált volt az adományok bejelentésére, amit fenti egri sajttáj-idézete is mutat. Mégsem tette.

Nyilván nem lenyúlni szerette volna pénzt a család nyári Horvátországi nyaralására. Hanem a kampányára akarta költeni – és arra is költötte. (Erre látatlanban van félmillióm:)

Hogy mégsem jelentette Schiffernek a pénzt, az csak azt jelentheti, hogy az újságíró információi helyesek: a pártfőtitkár benyelte volna a pénzt, mint Orbán a szocialistákat. Sőt, még jobban. Ivády a 495ezerből mást nem, mint a központi filléres gondok enyhítését látta volna.

A történet alapján, innen nézve, az átláthatóság követelménye a gyakorlatban a Schiffernél való centralizációt jelentette. Az LMP átláthatósága azonos volt Schiffer üvegzsebével. Igaz ez?

 

4. kérdés: Mi az LMP: a Schiffer-féle belső működés, vagy a Rauchenberg által szerkesztett választási program vonatkozó része?

A kettő együtt sajnos nem megy.
Az LMP választási programjában ui. az szerepel, hogy

A kampányfinanszírozás jelenlegi gyakorlata a politikához kapcsolódó korrupció egyik legfőbb hajtóereje, egyben a pártok közti verseny antidemokratikus eltorzításának egyik legfőbb eszköze. Ebben viszonylag egyszerű eszközökkel jelentős változást lehetne elérni. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet már 2006-ban kidolgozott egy megvalósítható javaslatcsomagot, ami szerintünk megfelel erre a célra.

Nézzük tehát a javaslatcsomagot:

Javasoljuk […], hogy különüljön el a pártok és az egyéni jelöltek kiegészítő támogatása: az egyéni jelöltek […] legyenek jogosultak kiegészítő támogatásra, függetlenül a pártjuk adománygyűjtő teljesítményétől. […] Az egyéni jelöltek és a pártok kiegészítő támogatásának a szétválasztása azzal a járulékos eredménnyel is járhatna, hogy megnövelné a sikeres helyi szervezetek és jelöltek súlyát az országos pártközpontokkal szemben. Értelemszerűen ahhoz, hogy a szétválasztás működhessen, arra is szükség van, hogy az adományozók feltüntessék, a címzett maga a párt (vagy valamelyik pártszervezet), vagy pedig az egyéni jelölt. [65-66. oldal]

Vajon az LMP belső szabályzata megfelelt a választási programja e részének? Ha megfelelt volna, Ivády akkor is úgy döntött volna, hogy nem jelenti be a félmilliós adományt?

 

5. kérdés: Szeretné-e a párt, hogy a belső működése konzisztens legyen az általa nyilvánosan követett politikával?
Schiffer centralizált üvegzsebe, mint politikai koncepció nem csak az LMP szempontjából káros.

Ivády dilemmájának felodása az ország számára is hasznos lenne. Egy klasszikust idézve:

“Másirányú nyári olvasmányaim során azonban felfigyeltem egy gondolatmenetre, amely azt az ötletet veti fel, hogy csökkentsük a pártok finanszírozását, és a megtakarított pénzt adjuk közvetlenül a képviselő jelölteknek:

There is an incomplete, partial indicator of the extent to which collective choice overrules individual choice, namely the share of central and local government spending (including expenditure by compulsory social insurance schemes) in GDP. It is the best quantitative measure for the good reason that it is the only one we have.

It turns out to be the case that in some European countries such as Scandinavia and France this share is just under or just above 55 percent, in others in the mid- to high 40s, while in the United States it is in the mid-30s. Popular wisdom has it that this large difference is due to European nations being left-leaning and falling in readily with collectivist policies, while the American people are rugged individualists, preferring opportunity to security and mistrusting big government. There is perhaps a little truth in this belief, but such as it is, it is probably getting less true as time passes. It might be interesting to look at a less heroic hypothesis.

Let us suppose that campaign expenditure has a significant probabilistic effect on election results. In Europe, campaign finance is in many countries provided more to parties than to individual candidates, and is provided more or less even-handedly to each party out of general taxation. A party will make campaign promises that may succeed in recruiting enough votes to form the winning coalition. Its promises and subsequent policies are directed at forming and maintaining the winning coalition and have no or scant influence on how much campaign finance it will obtain.

In the United States, it is still largely individuals and not parties that get elected. Party discipline is loose compared to Europe and candidates raise their campaign expenditure to a large extent by personal effort for their personal purposes. To the extent that campaign donations are sought from higher income donors, a candidate’s program must be more “conservative” and less redistributive than if donations came from all income groups in proportion to their income. If elected, a legislator has both a debt of honor to pay to his high-income donors and must establish a record that will help him gather donations on future occasions if there are any such. http://www.cato-unbound.org/2008/02/11/anthony-de-jasay/government-bound-or-unbound/

E gondolatmenet kiállja az empíria próbáját is. Azokban az országokban, ahol többségi választások vannak (azaz ahol nem pártokat választanak listák alapján, hanem azt az egyént választják meg, aki a legtöbb szavazatot kapja), nem a pártok, hanem a jelöltek kapják a költségvetési támogatásokat. Ez egyben azzal a mellékhatással is jár, hogy 5%-kal csökken az az arány, amit az állam kebelez be és oszt újra a gazdaság teljesítményéből, a GDP-ből:

Presidential regimes and majoritarian elections each cut the size of government by about 5% of GDP, perhaps more in the case of presidentialism.http://www.people.fas.harvard.edu/~iversen/PDFfiles/Persson&Tabellini2003.pdf

[...] political fragmentation, usually measured by the number of effective political parties, has a positive relationship with the size of the government, and with subsidies and transfers. The findings also indicate that proportional representation (particularly closed lists proportional voting systems) and parliamentary countries favor higher public expenditures. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1353462

”
5 pont arról, hogyan csökkentené az Amexrap 50%-kal a pártfinanszírozást, a kormány által javasolt 15%-os csökkentés és a kormánypártok lopásra ösztönzése helyett


 

6. kérdés: Hibázott-e a párt? Ha igen, miben? Ki a felelős?

Ami kívülről láthatóan történt az LMP működtetésében, nyilván nem bűn. Több annál. Politikai hiba. Egy nem működő modell alapján, a választási programjával ellentétesen vezett pártközpont az etika nevében, magasra emelt orral végzi ki a jövőjét.

Szerintem erre célozhatott Ivády, amikor az LMP-t az SzDSz-szel vetette össze.

Az LMP kamarillapolitikájában tájékozatlan külső szemlélőt olyan típusú etikai dilemmával szembesíti az eset, mint az egyszeri bírót, aki előtt a rablógyilkos ezzal védekezik: “Én előre becsületesen szóltam neki: pénzt vagy életet? A pénzt választotta. Akkor meg min csodálkozik, bíró úr?”

 

7. kérdés: Az LMP eddig láthatóan nem kívánt más értelmezést adni a történtekről, mint a bevezetőben idézett 1mondat. Mit gondol a párt: a választóikat és a nyilvánosságot etikus, de legalábbis hasznos lenne-e tájékoztatni az ügyről?

Ez a videó arról szól, hogyan látják a világban az oktatás problémáit:

Éjszaka Viktorral beszélgettem.

qp: Miniszterelnök Úr, ez itt a népesség alakulása, amíg olvasóink nyugdíjba mennek:

ovi: Látom. Mi a baja ezzel?

qp: Semmi, semmi. De vessen csak egy pillantást erre az ábrára is:

(Ábra forrás: http://nyugdij.magyarorszagholnap.hu/images/Nyugdij_kerekasztal_jelentes.pdf , [továbbiakban: Kerekasztal], 134. oldal)

ovi: Mi van? Nem szereti a nyuggereket?

qp: Dehogynem. Ha minden jól megy, mindannyian azok leszünk.

ovi: Ha megérik, persze. De térjen a lényegre.

qp: Elnézést, Miniszterelnök Úr. Az a kérdés, hogy nem lát-e a két ábra között ellentmondást.

ovi: Hülye maga fiam? A népesség csökken, az öregek aránya meg növekszik. Mi itt az ellentmondás?

qp: Elnézést, rosszul fogalmaztam. Nem lát-e a két ábra meg a jövőbeli nyugdíjkifizetések között ellentmondást?

ovi: Hú… mi van? Nem lehetne egyszerűbben?

qp: Ki fizeti az olvasóink nyugdíját, ha maguknak nem gyűjthetnek?

ovi: Hát az állam.

qp: De ki az állam?

ovi: Az állam a XIV. Lajos, nem?

qp: Ő fog fizetni?

ovi: Nem. Az állam fog fizetni. Nem én, hanem mi mindannyian. Nem mindegy, hol gyűjti a pénzt: nálam vagy egy pénzintézetnél?

qp: Én bízom Miniszterelnök Úrban, de…

ovi: De mi?

qp: De ha a mi mindannyianból kevesebben fizetik a többek nyugdíját, akkor Önnél hogyan áll össze a kép?

ovi: Miért kéne összeállnia? Mi vagyok én, közgazdász?

qp: Nem. Ha már így említette, nézzük, mit mondanak a közgazdászok: “Jelenleg 38 idős ember jut 100 aktív korúra, 2050-ben az alapváltozat szerint 81, 2100-ban 107, miközben a 100 aktív korúra jutó fiatalok száma változatlan: 37 fő. A teljes függőségi arány megduplázódik” (Kerekasztal, 133. oldal)

ovi: És attól jobban érezné magát, ha helyettem a kapitalistáknak gyűjtögetné a kis pénzecskéjét? Megoldaná az a problémát?

qp: Miért? Ön hogyan tervezi megoldani a problémát? XV. Lajos után a vízözön?

ovi: Az indián akkor lép át a vízözön, amikor a lova odaér.

qp: Mégis, mi lesz a megoldás? Ismertetné terveit a jelen olvasóinkkal és a jövő szobrászaival?

ovi: Ööö… bevándorlás!?

qp: Honnan? Csak nem a fejlett Szlovákiai és Romániai magyarokra tetszik gondolni?

ovi: Idegesítenek az ábrák. Majd mi is kinőjük magunkat. Vagy majd importálunk kínaiakat.

qp: Tréfálni tetszik?

ovi: Csak van egy hely a világban, ahonnan szívesen jönnének. … Muzulmánok jönnek, mondom.

qp: Nem jó. Látja fent a 2. ábrán a középső vonal alatt picivel azt a szaggatottat? Az ott az évi 25.000, innen 2050-ig 1millió tettrekész fiatal muzulmán fickó bevándorlása esetén érvényes. (Kerekasztal, 132. oldal)

ovi: Nem kell senkit behozni. Én is készültem. Nézze csak ezt az ábrát! Ha nem zavarjuk a kórházakat, meg felemeljük az öregségi nyugdíj korhatárát mondjuk … … 91 évre, és sikerül megoldani a roma fiatalok munkához jutását, akkor eltartjuk a nyugdíjasainkat.

(Ábra forrás: Kerekasztal, 155. oldal)

qp: Érdekes. Apropó: a romák felzárkóztatása ügyében pontosan mit is tervez a kormány?

ovi: Köszönöm az interjút. És ne problémázzon ennyit a jövőn. Mi maga, vörös? Vagy fehér? Vagy zöld?

qp: Nagyon köszönöm a lehetőséget. Viszontlátásra!

ovi: Viszlát!

Ekkor egy kedves titkárnő kezdett kivezetni a Parlamentből, de valahogyan elkeveredtünk, és vidáman ébredtem:)

[Ha tetszett az interjú, lsz szeress meg bennünket a http://facebook.com/amexrap -on:]

Múlt héten viccpártunk pártgyűlést tartott. Most elég sokan voltunk: Philipen meg qp-n kívül megjelent egyik alapítónk, Barnabás, akire a továbbiakban ismét számíthatunk, és mások is, változó számban, éjjel egykor összesen 9embert hagytam az A.P.A. 9. szülinapján. Megmozdulásunkat másnap a Room 12. magazinjának bemutató partyján folytattuk (ennyi hosszú combú lányt régen láttunk egy rakáson:), majd szombaton a Színmű gólybálján fejeztük be (na ez sem volt kutya).

A léhaságok mellett nyomasztó országos dolgokról is esett szó.

Előbb azt, hogy miről nem beszéltünk. Egyelőre csak informálisan cseverésztünk arról, hogy mi a teendő a magántulajdon bizonytalanságával (pl. a magánnyugdíjaink államosításával, egyéb természetes és jogi személyek vagyonának állami kontrolljával és újraelosztásával) kapcsolatban.

A Kolontárt és 40km2-t (helytelenül) és a médiát (helyesen) elöntő “vörös iszappal” kapcsolatban hoztunk elvi döntéseket.

Kibicekként és parlamenten kívüli viccpártként az alábbiakat tennénk Orbán helyében:

1. Abbahagynánk a “vörös iszapozást”. A helyes megnevezés a “vörös trutyi” vagy valami hasonló.

Pl. angolul a “red mud” (vörös iszap) kifejezés harmadannyi találatot ad, mint a “red sludge” kifejezés: a sludgemeg nyúlósabb kifejezés, pl. olyasmit is jelent, ami nagymennyiségű szar ülepítése után, még kezelés előtt szellőzik a terepen. Nem olyan dolog, amivel szívesen csöpögtetnénk várat a gyerekeinkkel együtt.

Az iszap kifejezés azt sugallja, hogy az egyetlen valódi baj a kiömlés aktusa volt, a bőrről lemosható (mint ahogy adott esetben az ürülék is), a savat elviszi a víz, a 40km2 maradékkal a tájon meg meg csak az a baj, hogy szines. Hát nem. A baj az vele, hogy a földön is meg porként is erősen lúgos. Tényleg Zóna.

2. Obama olajügye simításához hasonlóan megbíznánk egy civil bizottságot. A bizottság helyileg a parlament első emeletén végezné a munkáját max fél évig, titkársággal és költségvetéssel. Meghallgatásai nyilvánosak lennének, saját honlappal, mint pl. http://www.oilspillcommission.gov . 7tagja civil szervezetben dolgozó környezetvédelmi mérnök, statikus-vízmérnök, alkotmányjogász, közgazdász, nyugdíjas köztisztviselő, menedzsment szakértő, és helyi polgár lenne.

3. A civil bizottság alapító okiratában szerepelne, hogy feladata
- a “valódi okok” feltárása,
- a katasztrófa utáni intézkedések értékelése, és
- a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében javaslatok kidolgozása lenne.

A vizsgálat e területeken kiterjedne a természetes személyek, a jogi személyek, valamint az állam szerepére is. Mégpedig mind a katasztrófa előtt, mind pedig utána.

4. Informálisan felhívnánk a bizottság figyelmét arra, hogy a valódi okok feltárását szó szerint értjük, és professzionális (nem amatőr) módon kívánjuk:

- a Valódi Okok Elemzése (Root Cause Analysis, vö:http://process.nasa.gov/documents/RootCauseAnalysis.pdfhttps://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Root_cause_analysis ) módszertan alapján,

- bevált szabvány (pl. http://www.hss.energy.gov/nuclearsafety/ns/techstds/standard/nst1004/nst1004.pdf ) és/vagy

- működő kormányzati ( https://pbma.nasa.gov/root-cause-analysis-tool ) vagy privát (pl. http://open-tube.com/10-best-software-tools-to-conduct-root-cause-analysis-and-solve-complex-problems ) szoftver segítségével.

5. A felelősök megnevezését is kérnénk, de kizárólag a valódi okok feltárása után.

6. Felhívnánk a T. Bizottság figyelmét az alábbi szabványokra:http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/management_and_leadership_standards/risk_management.htmhttp://www.iso.org/iso/iso_catalogue/management_and_leadership_standards/environmental_management.htmHátha tanácsolják majd használatukat.

7. A Bizottság vezetőjétől kedélyes kávézás keretében megkérdeznénk, szerintük nem-e lehetne-e iparágat csinálni-e a bajból: világszerte a vörös trutyi 99 2/3 %-a még tározókban van, senki sem tudja igazán, mit érdemes vele kezdeni http://www.eurekalert.org/pub_releases/2010-10/iu-chr101310.php ,http://www.redmud.org/Disposal.html , esetleg egy magyar pasi mégis http://atv.hu/cikk/2035_szirmai_endre , de nekünk most mindenképp komparatív előnyünk van a probléma megoldására való késztetésben. Jobb országokban ebből valami globálisan hasznosítható környezetvédelmi iparágat rittyentenének. Különösen, ha egy független Bizottság javasolná.

Úgy döntöttünk, hogy amennyiben a kormány úgy cselekszik, ahogyan kell, kis viccpártunk, az Amexrap ingyen felajánlja segítségét. Ez lenne a mi segélyünk a jelenlegi és jövőbeli Kolontáriak részére.

No nem a Nemzeti Összefogás részeként: ahhoz még ezt a kis légypiszkot is ki kéne javítani:) 

 Mit gondoltok, mi ez itt?

View Larger Map

Segítek: ez egy 5000 m2-nél nagyobb alapterületű, 52 helyiséget magába foglaló, a római korban épült villa. Állítólag a legnagyobb, nemcsak Magyarország területén, hanem egész Pannóniában.

Min. 1800 éves.

Felhívtam a szentendrei Skanzent, hogy a Skanzen területén melyik a legöregebb épület: kapcsolták a tudományos titkárt (vagy tudományos igazgatót?), aki azt mondta, hogy a mándoki görög katolikus vagy a mándi református templom a 16-17. század fordulójóról, a lakóházak közül pedig egy felföldi 1780 körülről.

Tehát max. 300 éves.

Kb. 6x fiatalabb, mint a római villa.

Akkor miért nem egy római villát mutogatnak annak az évi többszázezer magyar és külföldi látogatónak a Skanzenben(/ban)?

Tudvalevő, hogy a Skanzenbe kétféle módon kerülnek a parasztházak és templomok:
1. cut&paste technológiával, vagy
2. copy&paste technológiával.
Na jó, egy római villát kövenként lebontani, átcipelni Szentendrére, újrarakni nem olyan egyszerű, mint a hobbitos parasztházakat. Ezt senki sem várhatja kulturális stratégáinktól.

És most jön a meglepetés.

Nézzétek csak, hol van ez a római villa??

View Larger Map

Bizony, mint a kép alján olvasható, az 1800 éves római villa A SZENTENDREI SKANZEN TERÜLETÉN található. Helyben (!) van egy római villa. Faragott kőoszlopok, pillérek és nagyszámú falfestmény-maradvány került elő a feltárásakor.

Tudomásom szerint AZ EGYETLEN olyan ház, amely eredetileg is ott épült, azaz nem kell mozgatni, hogy ott legyen (lehet, hogy ez a baj?). Újjáépítése kiváló alkalom lenne a római gazdaság és életmód szemléltetésére – feltéve, hogy a Skanzent nem a nemzeti generálszósz elemeként, hanem elődeink életének szemléltetéseként fogjuk fel.

Pannónia legnagyobb római villája eredeti helyén, rekonstruálva, berendezve használati eszközökkel stb a legnagyobb szenzáció lenne innen Splitig. Mindez anélkül, hogy új beléptetőrendszert és bürokráciát kellene hozzá telepítenünk.

Namost. Amikor minap ott jártam, a gondnok sem tudta megmutatni, merre van. Nem csoda, hogy a villa természetben így nézett ki:

A Skanzenből láthatóan nem a pénz hiányzik. Még csak nem is a szeretet. Inkább egy kis józan ész, kevésbé elborítva a Hagyományos Nemzeti Mosóporral – az hibádzik ott.

Mihez tudnám hirtelen hasonlítani a fenti végtelen provincialitást, stílszerűbben: parasztságot?

Mintha a Rómaiak egybekerítenék az előtérben található Viktor Emánuel emlékművet (merthogy az olasz) meg a Kolosszeumot,

View Larger Map

.. és a kettő közötti romos területet (a Fórumot meg a Via Sacrát) pedig értéktelen romokként hagynák gazosondi.

Esetleg építetének a területre valami Patyomkin-falut.

Izé. Rendben: hajrá Magyarország, hajrá magyarok. De ez így összességében mégiscsak gáz, nem?

Pontosan MENNYIRE gáz? Javaslom bevezetni a magyar provincialitás mértékeként az 1házat, mint mértékegységet. Az 1ház abszolút: 1háznyi (100% 1háznyi) az elmaradottságunk, amikor valami tuti világra szólót valami 0 jelentőségű lokális cuccal helyettesítünk. 0háznyi (0% 1háznyi) az elmaradottságunk, ha valami globális jelentűségűt mutogatunk. Ha a római villa helyett 70-es évekbeli eredeti magyar paneleket mutogatnánk, akkor elmaradottságunk (1ház -(40év/1800év)x1ház) = 98% 1háznyi lenne.

A Skanzen nem ilyen ciki. Az eredeti 1800 éves római villa helyett az ál-eredeti 300 éves parasztházak mutogatása esetében provincialitásunk csak 83% 1háznyi.

Honnan: http://www.boingboing.net/2010/10/06/gentleman-bashes-in.html via Kálmán.

Tele vagyok vírussal, egyelőre nem tudok elmenni, legalább Nektek legyen jó;)

“Belépők: A filmvetítésekre a belépés ingyenes, de a korlátozott számú hely miatt fel kell venni hozzá jegyet a mozi pénztárában. Adományokat elfogadunk.”

Filmvetítések (október 11-15., Művész mozi)

A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítjük.

A Topp nővérek, IMDB: 7,8 csillag (102 szavazat alapján)
Október 11. hétfő, 20.00, Művész mozi
Topp twins, Új-Zéland, 2010, dokumentumfilm, rendezte Leanne Pooley
A világ egyetlen humorista, éneklő, jódlizó, leszbikus ikerpárjának, Lynda és Jools Toppnak a története, akik politikai aktivizmus és humor segítségével hozzájárultak Új-Zéland társadalmának változásához, és kulturális ikonná váltak.

A bennünk élő Hold, IMDB: 8,9 csillag, de csak 16 szavazat alapján!
Október 12. kedd, 20.00, Művész mozi
The Moon Inside You, Szlovákia, 2009, dokumentumfilm, rendezte Diana Fabiánová
Mint sok más nő, Diana is problémás menstruációtól szenved évek óta. Minden újabb ciklusban felmerül ugyanaz a kérdés: „Miért kell a fájdalom, ha egyszer egészséges vagyok?” Az ártatlan kíváncsiság érzelmi utazáshoz vezet a nőiesség és az élet gyökereihez. „A bennünk élő Hold” új szemszögből vizsgálja meg azt a tabut, amely a nők és a férfiak társadalmi valóságát sokkal alapvetőbben meghatározza, mintsem ezt a társadalom hajlandó lenne beismerni. A dokumentumfilm a menstruáció témáját sok humorral és öniróniával közelíti meg személyes és kollektív példákon keresztül, megkérdőjelezve a nőiességről kialakult előítéleteket.
A vetítés után beszélgetés a rendezővel.
Előtte: Her-sztorik

A nyár magvai, IMDB: - csillag (kevesebb, mint 5 szavazat)
Október 13. szerda, 20.00, Művész mozi
Seeds of Summer, Izrael, 2007, dokumentumfilm, rendezte Hen Lasker
Hét évvel az Izraeli Hadsereg kiképzésének elvégzése után Hen Lasker visszatér ara a helyre, ahol először esett szerelembe egy nővel, a parancsnokával. A film 66 napon és éjszakán keresztül követi a lányokat, akik az egyik legszigorúbb kiképzésen vesznek részt. Bemutatja, milyen kapcsolatok alakulnak a szigorú katonai szabályok között élő lányok között. Miközben nappal férfias, katonai szokásokat tesznek magukévá, éjjel a nőiesség határozza meg a szerepjátékaikat. Intim kapcsolat alakul ki a parancsnok és az egyik nő között, ami a szexualitás és nőiesség kérdéseivel szembesíti őket.
Előtte: Her-sztorik

Szia, leszbikusnak hívnak, Nincs IMDB oldala
Október 14. csütörtök, 20.00, Művész mozi
Goddag mit navn er lesbisk, Dánia, 2009, dokumentumfilm, rendezte Iben Haahr Andersen és Minna Grooss
A „Szia, leszbikusnak hívnak” a világ egyik legliberálisabb országának modern leszbikus kultúráját és élettmódját mutatja be teljes változatosságában. Az elmúlt öt évtized történelmi múltjába ágyazva 19 és 84 év közötti nők osztják meg a nézőkkel a szexről, családi alkalmakról, szülői szerepekről, éjszakai életről és karrierről való gondolataikat. Bepillantást nyerhetünk az élet minden területére olyan nők szemszögéből, akik a normától eltérő identitást választottak.
Előtte: Her-sztorik

Az utazás, IMDB: 7,1 csillag (100 szavazat)
Október 15. péntek, 20.00, Művész mozi
The Journey, India, 2004, játékfilm, rendezte Ligy J. Pullappally
Az utazás a fiatal indiai Kiran és Deliah történetét mutatja be, akik együtt nőttek fel egy kis faluban, és szerelembe esnek. Kiran, aki elég gátlásos, mindig is vonzódott a nála sokkal társaságkedvelőbb barátnőjéhez, Deliah-hoz, az iskola legnépszerűbb lányához. Rajan, a szomszéd fiú megkéri, hogy segítsen neki meghódítani Deliah-t azzal, hogy leveleket ír neki az ő nevében. Egy délután, amikor együtt tanulnak Kirannál, Delian megemlíti a leveleket, és felolvassa a kedvenc részét…

Her-sztorik, Nincs IMDB oldala
Október 12., 13. és 14., a filmek előtt
2009-2010, készítette a Labrisz Leszbikus Egyesület
Ízelítő a Labrisz „leszbikus herstory” interjúiból. Az interjúkban olyan nők szólalnak meg, akik a rendszerváltás előtt már felnőttként és leszbikusként próbálták önmagukat elfogadni, és kapcsolatokat, közösségeket keresni. Értelmiségi, vendéglátós, zenész és munkásnők, akik eltérő társadalmi helyzetük miatt másképpen látták ugyanazt a rendszert, de identitásuk elhallgatását, személyes életük korlátozását ugyanúgy élték meg. A leszbikus mozgalom elindítói a kilencvenes években: művészek, közéleti személyiségek és aktivisták. Az egyes napokon részleteket láthatunk az életinterjúkból. Az interjúk összessége kötetben jelenik meg 2010 végén az egyesület gondozásában, az EGT Norvég Alap támogatásával.

Mi ez?

“V. Leszbikus Identitások Fesztiválja

Határtalan leszbikusok

2010. október 11-15. Művész mozi
2010. október 16. Merlin színház

Idén ötödik alkalommal lesz lehetőséged erre a Labrisz Leszbikus Egyesület által szervezett Leszbikus Identitások Fesztiválján október 11-16-ig. Idén is lesz workshop, kiállítás, filmvetítés és buli. Egyszerűbben: az összes tökéletes randiprogram két helyszínen, több napig.

Ebbe a különleges LIFT-be bárki beszállhat. Ha ismerkednél, barátkoznál, kulturálódnál, kérdeznél, ha keresed a nőt magadban, esetleg csak moziznál, buliznál egyet… Gyere többszáz nő közé, és ismerd meg a határtalan leszbikusokat, vagyis a határtalan nőt és önmagad!

A Művészbe várjuk a filmek iránt érdeklődőket, akik szeretnének többet megtudni a Nőről. A témák között találod a leszbikus politikai aktivistákat (Új-Zélandról), a menstruációt (egy szlovák lány életén keresztül), a szexualitás és nőiesség kapcsolatát (egyenesen Izraelből), a modern leszbikus kultúrát (természetesen Dániából) és az elmaradhatatlan romantikát (az örök romantikus Indiából). Október 12. és 14. között a Labrisz által készített „leszbikus herstory” interjúkból kaphatsz ízelítőt minden nagyfilm előtt.

A Merlinbe azokat várjuk, akik az interaktív programokat kedvelik. Ha te is közéjük tartozol, akkor itt a helyed! Lehetőséged nyílik megkérdezni azt, amit eddig nem mertél, de az is lehet, hogy kérdezned se kell, és máris meghallod a választ. Nézd meg a témafelhozatalt, és készülj a kérdéseiddel! Este már csak nőket várunk az Ösztrosokkal közösen szervezett buliba, ahol fellép még a The Syphilises 22 órától.”

“Belépők:
A szombat napközbeni programokra a belépés ingyenes, kivéve a rapid randit (500 Ft). A szombat esti bulira (22 órától) a belépő 1200 Ft.”

“Szombati programok (október 16., Merlin színház)

Nők nőkről nőknek – Képzőművészeti kamarakiállítás
Egész nap, Kávézó Az alkotások a LIFT után még egy hónapig megtekinthetők a Vis Major Kávézó és Galériában.

Megnyitó
13.30, Kávézó
A fesztivált ünnepélyesen megnyitja Oláh Ibolya. A LIFT megnyitóra a Labrisz Egyesület mindig jeles női közszereplőket szokott meghívni, mint például dr. Bodrogi Bea, Enyedi Ildikó, Csákányi Eszter és Péterfy Bori.

Rejtőzünk vagy rejtenek? Leszbikusok a magyar írott sajtóban (Kerekasztal-beszélgetés) 14.00, Kamaraterem
Magyarországon alig lehet olvasni olyan lányokról, nőkről, akik a saját nemükhöz vonzódnak. Nincsenek sztorik, nincsenek történetek, a téma valahogy kimarad a lapokból, leszámítva azokat a PR-cikkeket, amelyek annak érdekében születnek, hogy egy celeb fel tudja hívni magára valamivel a figyelmet (Nkuya Sonia kamaszkorában volt már lánnyal és hasonlók). Mi ennek az oka? Az olvasók nem kíváncsiak a leszbikusokra, vagy a történetek szereplői rejtőzködnek, és utasítják el a megkereséseket? Hogyan lehet változtatni a helyzeten, kell-e egyáltalán? Erről is beszélgetünk a LIFT- en.
Moderátor: Oroszi Babett

Melegek, leszbikusok a segítő szakmákban (Workshop)
14.00, Próbaterem
Vajon a segítő szakmákban dolgozókat (pedagógusokat, pszichológusokat, szociális munkásokat, mentálhigiénés szakembereket, egészségügyi dolgozókat, lelkészeket, stb.) mennyire, milyen módon befolyásolta/ja hivatásuk választásában és gyakorlásában meleg identitásuk? A környezetük vajon beavatott ebbe a nagyon fontos létélményükbe? Vannak-e a melegségéből fakadó plusz kompetenciái egy segítő szakmában dolgozó embernek? Ha igen, vajon melyek azok? VIP meghívottak nélküli, körben ülős beszélgetés mindazokkal, akiket érdekelnek ezek a kérdések.
Moderátor: Kövesi Györgyi

Pártok és melegjogok (Kerekasztal-beszélgetés)
16.00, Kamaraterem
A Fidesz, a KDNP, az LMP, az MSZP és a SZEMA képviselőit hívtuk meg erre a kerekasztalbeszélgetésre, hogy kifejtsék és ütköztessék álláspontjukat az LMBT emberek jogairól. Elsősorban a leszbikus nőket (is) érintő kérdésekre összpontosítunk, mint például a bejegyzett élettársi kapcsolat, a mesterséges megtermékenyítés vagy a partner gyermekének örökbefogadása.
Moderátor: Gergely Vera

A nő bennem, a nő bennünk (Workshop)
16.00, Próbaterem
Beszélgessünk arról, mi az, hogy nő, nőies, kellenek-e és miért a nemi-szerep kategóriák. Vannak-e leszbikus kritériumai a nőiességnek, vagy egy általános hetero modellhez mérjük magunkat? Ki miben, hogyan éli meg nőiségét-nőiességét, kívülről és belülről? Leszbikusként szabadabban vagy korlátozottabban tudjuk megélni a nőiségünket-nőiességünket? Hol a határ – kellenek-e határok – a nő és a férfi, a hetero és a leszbikus, a butch és a FTM transznemű között? Miért foglalkoztat minket annyira ez a téma? Beszélgessünk, játsszunk, nyíljunk meg egymás előtt! Rédai Dorottya gender szakértő, Mester Dóra szex-oktató és Kristófy Mária (Kymi) „leszbikus élő könyv” segítségével keressük a válaszokat.

II. Rapid Csajrandi
18.00, Színházterem
Szedd össze a bátorságod, és randizz több lánnyal szombat délután! Mi vár rád? A színháztermet berendezzük randizáshoz: gyertyafény, halk zene, ital, és még a partnert is elhívjuk helyetted. Egy ital áráért (500 Ft) pár óra alatt több lánnyal is megismerkedhetsz, és csak annak adod meg a telefonszámodat, aki 5 perc alatt elnyerte a tetszésedet. Diszkréció garantált, a szervező összesíti a randik végén leadott lapjaitokat, és kölcsönös szimpátia esetén e-mailben értesíti az érintetteket egymás elérhetőségéről. Innentől minden rajtatok múlik!
Ne hezitálj, regisztrálj az info@csajka.hu címen, illetve a helyszínen 17.30-tól! Csak a szingliséged veszítheted!

Leszbikusság és fordíthatóság (Kerekasztal-beszélgetés)
18.00, Kamaraterem
Milyen kihívásokat jelent a leszbikus témát érintő művek fordítása, szerkesztése? Milyen szempontok vezérlik a kiadókat a művek kiválasztásakor? A kerekasztal-beszélgetés a leszbikus/queer témájú szak- és műfordítások helyzetét, lehetőségeit járja körül fordítók és kiadói szerkesztők tapasztalatainak segítségével. A tervezett résztvevők: Barát Erzsébet (Judith Butler fordítója), Sándor Bea (Judith Butler és Leslie Feinberg fordítója), Földes Zsuzsanna (az Aimeé és Jaguár fordítója), Gimes Katalin (az Ulpius-ház Könyvkiadónál megjelent Suhog a selyem, libben a bársony szerkesztője) és Tomkiss Tamás (az Új Mandátum Kiadónál megjelent queer témájú könyvek szerkesztője).
Moderátor: Borgos Anna és Gyárfás Judit.
A beszélgetés végén a Labrisz műfordító-pályázatának nyertes művei hallhatók.

Honnan hová? Transzszexuális workshop
18.00, Próbaterem
Férfias nő vagy transzszexuális férfi? Hol a határ? Transzszexuális út a felismeréstől a kiteljesedésig. Milyen lehetőségei vannak egy transzszexuális férfinak Magyarországon? Hol a határ a leszbikusok és a transzszexuális férfiak között? A felismeréstől hosszú út vezet a hétkönapi megmérettetéseken át az önelfogadásig, és végül a valódi férfivá válásig. Ezekről és még sok hasonló kérdésről beszélgetünk egy nyugodt, kötetlen workshop keretei között.

III. Csajpóker a LIFT-en
Texas Hold’em Bajnokság
20.00, Próbaterem
A nevezési díj 500 forint, melyet zsetonra váltunk Neked. Hogy meddig maradsz játékban, az csak rajtad múlik, de ha mégis elfogyna a pénzed, egyszeri „re-buy” (visszaszálló) lehetőséged van ugyanennyiért. Az első három helyezett mindent visz!
Jelentkezz az info@csajka.hu email-címen vagy a helyszínen (19.30-tól).

LIFT díj-átadás
20.30, Kávézó
Idén negyedik alkalommal kerül átadásra a LIFT-díj. Ezt minden évben egy olyan személynek ítéli oda a Labrisz Egyesület, aki kiemelkedő munkát végzett a leszbikus közösségért. Eddigi díjazottjaink: Weiszgerber Ágota, Szabó Judit, Kis Márti, Sándor Bea.
A LIFT-díj átadás előtt és után zenél a Madam szoba (Fatima Gozlan, Horváth Nóra, Király Martina).

The Syphilises
22.00, Színházterem
A 2007 telén alakult The Syphilises-szel már a tavalyi LIFT-en is találkozhattatok. A három alapító tag (Ferenc – gitár, Nóra – bass, Nebel – ének) most új dobossal (Sopianae) lép színpadra. Az együttes zenéje nehezen kategorizálható: postpunk, garázsrock és indie hatásokat is hordoz. Ha szeretitek a költői szövegeket, a kissé monoton, de ugrálósabb dalokat, akkor a The Syphilises tetszeni fog nektek.

Ösztrosokk leszbikus buli
22.30 Színházterem és Kamaraterem
A LIFT szombat esti bulija természetesen csak nőknek szól! Kezdés este 10-kor, befejezés hivatalosan hajnali 4-kor, ami megfelelő számú lelkes táncoslábú vendég esetén akár 6-ig is kitolható. Ami a zenét illeti, a színházteremben a megszokott party-hangulat uralkodik majd (club dance, top 40, progresszív house és kívánságok módjával), a lenti kisteremben pedig dübörög a retro disco. Az elvonulni/csacsogni vágyóknak lesz sok leülős hely, no meg italakció mindenkinek.
Beugró (22 órától) 1200 Ft”

forrás: http://labrisz.hu/files/upload/cikk/2010-07/5_lift_programok_pdf_13822.pdf

A fesztiválnak van külön honlapja is, http://liftfesztival.hu/ de vmi szörnyű Microszoft-programot kell telepítened, ha meg akarod nézni: én inkább kihagytam.

Vidám hetet!)

Orosz meteorológusok szerint Európában kivételesen hideg lesz a tél. “Bár az előrejelzések a következő hónapra csak 70%-os pontosságúak” – nyilatkozta Vadim Zavodchenkov, a Fobos meteorológiai központ vezető szakértője – “a hideg telet viszonylag valószínűnek tartom”.

A cikk szerint Közép-Oroszországban már most is tartósan néhány fokkal hidegebb van, mint a sokévi átlag. A nyári negyvenfokos hőség és szmog után a moszkvai hatóságok jelenleg a rendkívüli hidegre készülnek.

Ha igazuk van az oroszoknak, rajtuk kívül nekünk is szükségünk lesz némi fűtésre, miközben hull a hó, fúj a szél, és Dimitrij Lénáról mesél.

Ezzel több gond van:

1. Oroszország gázkitermelése tavaly a 2008 évi csúcs 82%-ára esett vissza, és (a tegnapelőtti, azaz okt4-inapi termelési adatokból extrapolálva) bár növekszik a kitermelés, de év végén még mindig csak a 2008 évi 92%-ánál tart majd.

2. Az oroszok már a szokott farkasordító hidegben is egyre inkább gázfüggők (2005: gazdaságuk energiafogyasztásának 55%-a gáz, 1992-ben még csak 49%-a) – hát még egy esetleges medvefagyasztó hidegben!

3. Mi (Mao.) pedig gazdaságunk gázfogyasztásának 54%-a erejéig (2006-os adat) az orosz gázcsapon lógunk,

4. és sajnos a hazai kitermelésünk 2009-re az 1985-ös csúcs 35%-ára(!) csökkent, és most arányaiban itt tart:

5. Még ami hivatalosan nem az oroszoktól jön, nagyrészt az is onnan ered:

A Magyarországra érkező gáz 70 százaléka orosz mezőkről, a Gazpromtól jön. Két vezetéken, az egyik Beregdarócnál ér át a határon Ukrajna felől, a másik (jóval kisebb) vezeték pedig Baumgartennél, Ausztria felől lép be az országba. Az 1996-ban átadott nyugati vezeték csak látszólag oldja az egyoldalú függőséget: abból ugyanúgy a Gazprom gáza jön.

6. Alternatív gázforrások – lesznek. Egyszer. Talán.

A Krk szigetétől induló gáz sorsáról egy tavaszi hír szerint 2013-ig biztosan nem döntenek, és a létesítmény2017-ig biztosan nem kezdi a szállítást.

A Nabucco [a nemorosz gázhoz nemoroszországon keresztül vezető vezeték] – egy másik tavaszi hír szerint – legalább 2018-ig halasztódik. (Gondolom, az amerikaiak szokás szerint ki is vannak akadva az Európaiak töketlenkedésén:)
[Off-topic: Tudom, hogy mind az oroszok, mind az amerikaiak hülyének néznek, de nekem tetszik Vajda György javaslata:

A Kék áramlat [az orosz cucc] egy anatóliai török csomópontba fut be, ide a Nabucco is becsatlakozhat, és nem elképzelhetetlen, hogy ebből a csomópontból egyetlen vezeték szállítja a két forrásból származó gázt nyugatra. Ez a feltételezés nem irreális, hiszen a legnagyobb európai gázszállító, az EON, és a legnagyobb orosz gázszállító, a Gazprom éppen most fonódik össze, és éppen Magyarországon. Az EON érdekeltségeinek negyedét átengedi a Gazpromnak, az pedig cserébe kitermelési lehetőséget biztosít Szibériában az EON-nak. Miért ne építhetne közös vezetéket ez a két vállalat?]

Az új kormányunknak van értelmes oroszfüggőség-csökkentő kezdeményezése (nem is szeretik érte: erről majd máskor:) de egyelőre még senki sem tudja, mikor lesz abból gáz.

7. A Lőrincz Csaba barátom által (nyugodjék békében!) szorgalmazott és Matolcsy György jelenlegi miniszter által már régóta képviselt politika közel áll az Unió energiapolitikája fő irányához, ti. a megújuló energia erőteljes támogatásához (ami meg nyilván tetszik az amerikaiaknak). Ez azonban láthatóan csak a függőségünk növekedésének megállításához lehet elégséges:

Szóval, röviden:
Az oroszok továbbra is nyeregben vannak, és ez mai tudásunk szerint jó darabig így is marad. Ki is használják rendesen: ha hihetünk a (referencia nélküli) számításoknak, egyre több bőrt húznak le a pannon pumáról:

7. És akkor még nem is beszéltünk Ukrajnáról, aki télen (nyilván bőrlehúzás elleni buzgalmában) einstandolni szokta a rajta átfolyó gázt. Emlékeztek tavaly év elejére?

Az ukrán Naftogaz gázipari vállalat szerda reggel közölte, hogy Oroszország teljes egészében leállította európai földgázexportját Ukrajnán át. Az orosz exportőrnél, a Gazprom gázvállalatnál viszont azt mondták, ennek az az oka, hogy Ukrajna közép-európai idő szerint reggel 6:44-kor lezárta az utolsó vezetéket is a négy közül, amelyeken át az orosz földgázt Európába továbbítják.

Vegyük észre, hogy a "gázfegyver" (azaz a szállítás visszafogása) a legnagyobb termelés esetén is alkalmazható: 2009 elején pl. közvetlenül az orosz kitermelési csúcs után sült el!

Bár normális telet feltételezve van másfél havi gáztartalékunk, én a parásabb pógárok helyében egyik hétvégén kipucolnám azt a búbos kemencét a tisztaszoba sarkában.

[Te pedig - igen, te!) - nefelejcs bennünket megszeretni itt&most: http://www.facebook.com/amexrap ]

Sok számítógép-biztonsági cég kínál ingyenes biztonsági ellenőrzést a gépekhez. 

De melyiket mernéd ráereszteni a saját gépedre?

E nonprofit cég igazgatótanácsa http://www.staysafeonline.org/about-us/board-members elég meggyőző, úgyhogy a listájukon szereplő ingyenes termékeket merem ajánlani vírusok, kémprogramok és egyéb finomságokkal való fertőzöttséged ellenőrzésére: http://www.staysafeonline.org/tools-resources/free-security-check-ups

Vö.: http://googleblog.blogspot.com/2010/10/national-cyber-security-awareness-month.html

Néhány biztonsági tipp, amelyeket nem árt betartanod:

http://safetyandsecuritymessaging.org/tips.html

Ha már itt tartunk, ezt a 2 Firefox biztonsági kiegészítőt mindenképp ajánlom:

- gépbiztonság: http://noscript.net

- adatbiztonság: https://www.eff.org/https-everywhere mindenhol automatikusan védett vonalat használ, ahol lehet (pl. https://encrypted.google.com -ot a http://www.google.hu helyett)

Namég. Gyerekeknek új: http://www.google.com/familysafety

[Ha tecccett, nefelejcs bennünket megszeretni itt: http://www.facebook.com/amexrap ]

Nem kell bejelenteni a pálinkafőzést a bürökratáknál,
+ nem kell fizetned adót sem a főzött pálinka után
akkor és csak akkor, ha azt
+ saját max 100literes lepárlódon (rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényben, vagy a tudományos és oktatási célra használt üveg desztillálóberendezésen)
+ “saját tulajdonú gyümölcsből” (ez vajon azt jelenti, hogy “ne lopj”??),
főzöd,
+ a háztartásodban bárki által főzött összes nedű alkoholtartalma 50 liter alatt (pl. 50 fokos pálinkából 100 liter alatt) marad,
+ a nedű maga pedig a szűkebb családodban (a háztartásodban) kerül eltüntetésre,
+ te sem használod ki,
+ a háztartásodban élő más személy sem használja ki
a lenti 2. pontban leírt kedvezményt.

2. “Van kivel, van hol, de nincs mivel” verzió

Nem neked kell foglalkozni a bürokratákkal
+ nem kell adót fizetnedned
akkor és csak akkor, ha
+ te sem használod ki,
+ a háztartásodban élő más személy sem használja ki,
+ olyan valaki szeszfőzdéjében főzetsz, aki maga sem nem használja ki
a fenti 1. pontban leírt kedvezményt,
+ a háztartásodban általad vagy más által főzetett összes nedű alkoholtartalma 50 liter alatt (pl. 50 fokos pálinkából 100 liter alatt) marad,
+ a pálinkát nem adod el.

3. “Mazochista” verzió

Ha a törvény keretei között kívánsz játszani, minden más esetben bürökratákkal és adóval szembesülsz. Ha mégis erre vetemednél,
+ előtte olvasd el törvény szövegét itt http://link.amexrap.org/palinka
+ de legalábbis annak összefoglalását itt: http://amexrap.org/fal/palinkafozesi-torvenyszoveg-valtozas-a-leheto-legrovidebben

Felelősséget persze nem vállalok:) de asszem ez a sztori.

Ha tetszett az összefoglaló
+ ne felejtsd el meghívni kis csapatunkat egy stampedlira az első főzetből!
+ szeress meg http://facebook.com/amexrap bennünket, akik soha nem lankadó kitartással a sörfőzés legalizálásáért küzdünk!

Egészségedre:)

“Adómentes jövedéki termék

[...] 9. § [...] (3) Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. [...]

Adóraktári engedély

34. § [...] (2) Jövedéki termék
a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő – ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is -, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik, kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2) bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását [...]

Fogalmak

63. § [...] (2) E törvény alkalmazásában
10. borászati melléktermék: a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék;
11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesz mennyiségig;
12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból, saját tulajdonú desztillálóberendezésen állít elő párlatot.

Adóalap, adómérték

64. § (1) Az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etilalkohol (a továbbiakban: tiszta szesz) tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége, illetve a magánfőzésben előállított párlat esetében a vámhatósághoz bejelentett alapanyag tömegben (szőlőbor esetén térfogatban) kifejezett mennyiségéből a 3. számú melléklet szerinti kihozatali arányszámmal számított tiszta szesz mennyisége, hektoliterben.
(2) Az adó mértéke – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 276 100 forint.
(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente
a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 0 forint,
b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 276 100 forint. [...]
(5) Az (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat – kivéve az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot – adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 276 100 forint.
(6) A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a 9. § (3) bekezdés rendelkezése alá nem eső párlat adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 276 100 forint.
(7) Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.
(8) Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, a 9. § (3) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában, e § (3) és (6) bekezdésében meghatározott éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.

A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok

65. § (1) A 8-17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha
a) a szeszfőzde a terméket átadja a bérfőzetőnek, vagy
b) a szeszfőzde a terméket még nem adta át a bérfőzetőnek, de az adó összege elérte az 500 ezer forintot, vagy
c) a külön jogszabály szerinti elszámolási időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) utolsó napján a szeszfőzdében a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött párlat található;
d) a vámhatóság által a külön jogszabály szerint megállapított, az elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja a szeszfőzde nyilvántartásában kimutatott gyártott mennyiséget.
(2) Az adó alanya az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a bérfőzető, az (1) bekezdés d) pontja esetében a szeszfőzde engedélyese. A bérfőzető az adót készpénzben fizeti meg a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt párlat után.
(3) Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki.
66. § (1) A bérfőzött párlat utáni adó összegét a szeszfőzde állapítja meg és – a 64. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a 67. § (2) bekezdés b) pontja szerint értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.
(2) A 65. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be nem szedett adót a szeszfőzde köteles megfizetni. Amennyiben a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül az adó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet.
(3) A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon pénzforgalmi számlájáról átutalással befizeti a vámhatóságnak.
(4) A beszedett adó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(5) Az adó, valamint a felszámított késedelmi pótlék nem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.
(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, és azzal igazolja az adó megfizetését, illetve az adóraktárban történt előállítást. A kísérő okmány egyben a terméket igazoló okmány is. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a főzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A 15 év letelte után 2 évente meghosszabbítható.
(7) A 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerint megállapított különbözetre a 64. § (2) bekezdése szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni.
67. § (1) A 64. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2) bekezdés szerint kerül értékesítésre.
(2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot
a) csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy
b) – amennyiben a bérfőzető a külön jogszabály szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót – palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben, zárjeggyel ellátva a külön jogszabály szerinti saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében értékesítheti.

A magánfőzésre vonatkozó szabályok

67/A. § (1) A magánfőző a 64. § (6) bekezdése szerinti esetben a vámhatósághoz bejelenti – az adókötelezettség keletkezését 3 munkanappal megelőzően – az adó megállapításához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat, az adó összegét, valamint az értékesítésre szánt párlathoz igényelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat. A bejelentés adóbevallásnak minősül.
(2) A magánfőző az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozik arról, hogy sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más személy nem állíttat elő bérfőzésben párlatot.
(3) A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján legkésőbb a bejelentés napját követő 5. munkanapon a bejelentett (bevallott) mennyiségre származási igazolványt állít ki és bocsát a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy a magánfőző az adót megfizette.
(4) Magánfőzés esetén
a) a 66. § (4)-(5) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében, valamint
b) a párlat értékesítésére a 67. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.

Alkoholtermék-adóraktár

72. § (1) Alkoholtermék-adóraktári engedély [...]
b) a gyümölcs- vagy borpárlatot gyümölcsökből és bogyókból, gyümölcstörkölyből, gyümölcsmustból, szőlőből, szőlőmustból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve a sör vagy gabona alapú alkoholterméket sörből, gabonából erjesztéssel és lepárlással előállító, és/vagy a borból és a borászati melléktermékekből lepárlással boralkohol, nyersszesz vagy semleges alkohol előállítását külön jogszabály szerint végző üzemre (a továbbiakban: szeszfőzde), [...]
adható [...]
(8) A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 500 ezer forint, az etanolüzemre legalább 1 millió forint, a szeszfőzdére és az egyéb alkoholtermék-adóraktárra legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben a szeszüzem éves etilalkohol-gyártó kapacitása nem haladja meg az évi 50 ezer hektolitert, és a szeszüzemben kizárólag legalább 80, legfeljebb 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú, finomítatlan, élelmiszer-ipari alapanyagkénti felhasználásra alkalmatlan etilalkoholt állítanak elő egy desztillációs lépésben, a jövedéki biztosítékot legfeljebb 25 millió forint értékben kell nyújtani.

Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása

73. § (1) Az alkoholterméknek – kivéve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, valamint az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket – [...]
d) a bérfőzető és a magánfőző által történő értékesítése, kivéve, ha a bérfőzető alkoholtermék-adóraktárnak adja el a bérfőzött párlatot
a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel történhet.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik
a) a bérfőzött párlat bérfőzető részére történő kiadására [...]
(3) A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra), és onnan került kiszállításra, – a bérfőzött párlat és a magánfőzésben előállított párlat esetén – továbbá azt, hogy a 64. § (5), illetve (6) bekezdés szerinti adót megfizették, továbbá azt, hogy a harmadik országból, illetve tagállamból a közösségi vámjog, illetve e törvény rendelkezései szerint került behozatalra. [...]
(14) A magánfőző esetén a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentés minősül a zárjegy megrendelésének. A bérfőzető a zárjegy megrendelését a külön jogszabályban foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető és a magánfőző esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, a bérfőzető esetén továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5), illetve (6) bekezdés szerinti adót megfizették.
(15) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető és a magánfőző nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket a bérfőzető és a magánfőző legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.

Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag előállítása, forgalmazása, birtokolása

74. § (1) A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezést előállítani, – a magánfőző desztillálóberendezése kivételével – birtokolni, továbbá értékesíteni. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztillálóberendezésekre.

114. § [(1) A természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével -, amennyiben
a) jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve
b) olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek,
a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.]
(2) Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni – nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket – [...]
k) azt a párlatot, amelyet a magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesít [...]

115. § (7) A 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésben az adó megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatok megadása, valamint a 67/A. § (2) bekezdés szerint tett valótlan nyilatkozat megtétele legalább 20 ezer forint összegű, de legfeljebb 200 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő. [...]

Lefoglalás, elkobzás

119. § (1) A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.
(2) A vámhatóság
[a) az adózás alól elvont jövedéki terméket,] [...]
e) a jogosulatlanul előállított, birtokolt, vagy az arra jogosulatlan személy által használt desztillálóberendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,
f) a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt,
g) a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt (e fejezet alkalmazásában az e)-g) pontokban meghatározottak a továbbiakban: eszközök) – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – ,
h) magánfőzésre használt desztillálóberendezést, ha
ha) a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében az adó megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,
hb) a 67/A. § (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában a magánfőző valótlan nyilatkozatot tesz,
hc) a magánfőző a desztillálóberendezést a párlattól eltérő alkoholtermék előállítására használja,
hd) a magánfőző a párlatot a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesíti,
lefoglalja.

Felhatalmazás

129. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg [...]
h) a bérfőzött párlat bérfőzető részére történő kiadásának és a bérfőzető általi továbbértékesítésének szabályait, a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentés, részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány adattartalmára és kiállítására vonatkozó részletes szabályokat;

3. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez
Kihozatali arányszámok
(100 kg alapanyagra /100 liter szőlőborra/ számítva)

Alapanyag megnevezése, Párlat (liter, tiszta szesz)
Cseresznye 4.0
Meggy 5.0
Kajszibarack 6.0
Szilva 7.0
Körte 4.5
Alma 5.0
Őszibarack 4.0
Vegyes 6.0
Birs 4.5
Bodza 3.0
Erdei gyümölcs 3.0
Szőlőtörköly 6.0
Aszútörköly 6.0
Borseprő 8.0
Szőlőbor 9.0
Szőlő 8.0″

Forrás: http://link.amexrap.org/palinka

Kedvenc zenei oldalam, a http://www.recorder.hu minap lehozta a top20 album listákat a birodalmi központokból és a magyar végekről: http://recorder.blog.hu/2010/09/17/top20_albumlistak_2010_36_het

Anélkül, hogy különösebben indokolnám (végülis de gustibus non est disputandum), kijelentem, hogy a magyar lista összességében … izé … szánalmas.

De vajon miért?

Fernando Ferreira és Joel Waldfogel egy májusi tanulmányukban [pdf] megvizsgálták, hogy a zenei piacon hogy’ áll a globalizáció.

A lényeg: visszafordult.

A tanulmányban 22 ország 1960 óta tartó toplistáit vizsgálták – a magyarok ebben nincsenek benne, viszont ez persze nem is nagyon számít: a vizsgált országok lefedik a globális zenepiac 98%-át.

Csak a legizgalmasabb eredményeket idézem.

Kiderült, hogy

1. a más országok részesedése egymás toplistáiban kb. arányos a nemzeti jövedelmükkel – azaz a (pénzben mérve) nagyobbak jobban muzsikálnak ugyan, de arányaiban nem jobban, mint a kisebbek.

2. nemzeti jövedelméhez képest az USA (akivel mély érzésű népnemzeti gerincű szülők szokták ilyesztgetni a kisdedeket és egymást), lényegesen kisebb arányban részesedik a toplistákban, mint más kisebb országok (pl. Svédország).

Ami a hazai zenéket illeti, azok terjednek és virágoznak, mint egy orvosilag különösen érdekes szarkóma.

3. A hazai zenék iránti kereslet a toplistákon mindenhol torz, azaz sokkal nagyobb, mint azt a nemzeti jövedelem szintje indokolná.

4. És ami a legérdekesebb: ez a torzulás egyre perverzebb. A ’80-as években már kevesebb, mint 50%-ra csökkent, 2007-re visszanőtt majd’ 70%-ra.

Nézzétek csak, ez itt a toplistákon a hazai részesedések aránya:

Ez pedig a számított torzulás:

Ezt a tendenciát sem az MTV, sem az internet terjedése nem törte meg.

Az egyetlen olyan tényező, amely a különböző szűrések után maradt e tendencia magyarázatául, az a különböző nemzeti kulturális védekező politikák (pl. sugárzási kvóták) alkalmazása volt. Az utóbbi pár évtizedben szokássá vált, hogy pl. rádiócsatornáknak kötelezően előírják, hogy nagy arányban hazai zenéket sugározzanak. Ez hatásos, mint az atombomba: a kvóták alkalmazásának és mértékének növelése erős összefüggést mutat a toplisták befelé fordulásával.

Magyarországon nem igazán reklámozzák a kvótákat, de persze itt is azt gondolja az állam, hogy jobban tudja (sőt! évenként egyre jobban tudja) nálunk, mit szeretnénk hallgatni:

Havi átlagban kell teljesíteni a 25-35 százalékos sávban megajánlható magyar zenei kvótát, amelynek végső értékét “a műsorszolgáltató három év alatt évenként egyenletesen emelve is elérheti”.http://www.inforadio.hu/hir/kultura/hir-305824

Mindez azt jelenti, hogy
- a határok lezárásával (ami jelen esetben sugárzási kvótákat, azaz kötelezően választható magyar eredetű szemét éterbe sugárzát jelenti) igenis sikeresen lehet védekezni a hazainál ugyan jobb, de nem hazai zenék térhódítása ellen,
- igaz, ez egyben azzal is jár, hogy a fülsértő magyarok feltörnek, mint a szennyvíz.

Nos hát ezért úszkál boldogan az a sok (itthoni előállítású) sz.. a csatornáink és a toplistáink tetején.

Persze ennek a politikának is megvannak az előnyei: a végtemék büdös ugyan, de legalább a miénk, és testünket-lelkünket melengeti.

Kérdés: valóban erre a viszonylag lágy alapra érdemes építkeznünk, ha a kultúránkat és a nyelvünket szeretnénk megvédeni?

 Emlékeztek erre a sztorira?

És Leonardo rajzaira? Pl.:

Na akkor ezt figyeljétek:

Van remény!!:)

http://www.priceofweed.com/

Egyesült Államokbeli törvényhozók tegnap közös, Demokrata és Republikánus párti törvényjavaslatot nyújtottak be. A törvény felhatalmazná az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát arra, hogy az Egyesült Államok bíróságain olyan végzéseket kezdeményezzenek, amelyek alapján “kalóz” honlapokat bezárjanak. Mégpedig oly módon, hogy a kérdéses honlapokhoz vezető webcímek használatát felfüggesztenék.

Azaz amikor beütnénk az érintett honlap címét a böngészőnkbe, a cím nem vezetne el a keresett honlaphoz.

Mindezt függetlenül attól, hogy a honlap működését lehetővé tevő szerverek a világon hol találhatók.

Részletek a törvényből:

“[...] the court may issue a temporary restraining order, a preliminary injunction, or an injunction against the domain name used by an Internet site dedicated to infringing activities to cease and desist from undertaking any infringing activity in violation of this section [...]” pp. 3-4.

“The Attorney General may commence an in rem action against any domain name used by an Internet site in the judicial district in which the domain name registrar or domain name registry is located [...]” p.4.

“(2) DOMAINS FOR WHICH THE REGISTRY OR REGISTRAR IS NOT LOCATED DOMESTICALLY.— [...] the in rem action may be brought in the District of Columbia to prevent the importation into the United States of goods and services offered by an Internet site dedicated to infringing activities if
(i) the domain name is used to access such Internet site in the United States; and
(ii) the Internet site
(I) conducts business directed to residents of the United States; and
(II) harms intellectual property rights holders that are residents of the United States.” pp. 5-6.

“The Attorney General shall maintain a public listing of domain names that, upon information and reasonable belief, the Department of Justice determines are dedicated to infringing activities but for which the Attorney General has not filed an action under this section. [...] the individual may obtain judicial review of such determination in a civil action commenced not later than 90 days after notice of such decision [...] A civil action for such judicial review shall be brought [...] in the District Court of the United States for the District of Columbia.” pp. 12-13.

http://www.wired.com/images_blogs/threatlevel/2010/09/CombatingOnlineInfringementAndCounterfeitsAct1.pdf

Na mit szóltok?

Ha hiszitek, ha nem, eddig volt nemzeti közmegegyezés. Na nem túl széles témakörben, de mégiscsak volt. Így szólt: politikusok szexuális életéről szóló információkat (félredugásokat, képeket, ilyesmi) a politikus privacy-jének a részeként kezeljük, és nem használjuk fel a politikus lejáratására – hacsak nem 1. egy álszent f…ról van szó, aki nyilvánosan vizet prédikál és bort iszik, és 2. az információ ezt az álszent prédikációt hivatott kontextusba helyezni.

Nem hiszem, hogy a kereszténydemokrata politikus, akinek a meztelen fotóihoz vezető linket az Index kitette a címlapjára http://index.hu/belfold/2010/09/20/elkerultek_meggyes_helyettesenek_meztelen_kepei/ , valaha is az otthoni meztelenség vagy a nyalás ellen szónokolt volna. A képeket valószínűleg – ahogy mondja – tényleg otthoni használatra, a feleségével együtt készítették (és a feltört gépükről került először egy zsarolóhoz, majd a netre). Akkor ez miért is tartozik rám, mint Index-olvasóra?

Elég sok hülyeséget csinál a katolikus egyház + maga a pápa is (legutóbb pl. múlt héten: http://amexrap.org/fal/pope-atheism-causes-nazism ), ezekről szeretnék tőletek hallani, felesleges őket + a pártjukat még helytelen módon is támadni.

Örülnék, ha az Indexnek lenne egy explicit (írott) etikai kódexe, pl. azért, hogy szerkesztői tudják, milyen esetekben szállnak be a politikusokról szóló ilyen típusú információk terjesztésébe.

Legalábbis országok esetében biztosan nem:)

Andrew K. Rose, a Kaliforniai Egyetem munkatársa 200 ország negyven éves adatait vizsgálta [http://www.nber.org/papers/w12191.pdf ] abból a szempontból, hogy felfedezhető-e összefüggés az ország nagysága és teljesítménye (pl. a jövedelmek nagysága, a jólét, az infláció szintje, az egészség, az oktatás minősége) között.

Válasza: nem. Az egyetlen összefüggés, amit talált, hogy a kisebb országok nyitottabbak a nemzetközi kereskedelemmel szemben.

Ez az eredmény ellentmondott Davide Furceria (délolasz! University of Palermo, Italy) és Georgios Karras (University of Illinois at Chicago) zsigeri megérzéseinek. Találtak is valami összefüggést: a kisebb országokat, ha nyitottak, ha nem, inkább “dobálják a hullámok”, amelyeket pl. a világgazdasági válságok okoznak.

Tanulság: ha rosszul teljesít, az nem azért van, mert kisebb. De amikor baj van, akkor nem árt, ha nagy.

Lássátok, feleim, szemtekkel, hogyan is javították ki a márványburkolat sérüléseit a város szívében, az Erzsébet-téren:

Bizony, jól lásssátok: ez ám betony, szépen szintbe hozva a márvánnyal.

[hol élsz te???]

Mint bizonyára értesültetek róla, fideszes képviselők valamit kidolgoztak a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére.

Hogy pontosan mit, arról mi, mezei állampolgárok nem tudhatunk (a szöveget nem találtuk a neten: miért is nem??), de az újságírók kb. így értik a javaslatot:

“1. Megtiltanák az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást
2. Megtiltanák az önkényes kamatemelést
3. Előírnák a középárfolyam alkalmazását
4. Előírnák az ingyenes előtörlesztés lehetőségét
5. Fizetésképtelenség esetén a bankok nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat
6. Az [ingatlan-fedezet?] aktuális piaci érték[é]nél többet nem követelhetnének a bankok
7. Kérelem esetén öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő
8. Ezek az intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére” http://www.premium.hu/cikk/lakoingatlan/mentoterv_a_bankok_szerint_ezt_igy_nem_38630

A javaslatok értékelésére ennyi infó alapján mi magunk nem merünk vállalkozni, amire viszont felhívnánk a figyelmet, az a következő:

mi lenne, ha a változatosság kedvéért a politikai elit ezúttal nem csak tüzet próbálna oltani jobb-rosszabb módszerekkel, hanem proaktív intézkedésekkel is próbálná megelőzni az ilyen helyzetek kialakulását?

Mire gondolunk?

1. A kormány nyúlja le pártunk proaktív hitelverseny programját
http://amexrap.org/fal/a-nagyon-jo-nok-es-a-nagyon-rossz-hitelek-partunk-hitelverseny-programja , de legalábbis vegye észre, hogy a tüzek ellen nem csak tűzoltással, hanem építészeti eljárásokkal is érdemes lehet küzdeni.

2. Ha már itt tartunk, bukjanak rá a hitelkártya-bizniszre is, mondjuk úgy, hogy tanulnak az okosabbaktól, és az Amerikában aug24től hatályban lévő hitelkártya-transzparencia törvényt 1az1ben átveszik tőlük.
A törvény szövege itt http://www.govtrack.us/congress/billtext.xpd?bill=h111-627 , a Fehér Ház összefoglalása a törvényről itt http://www.whitehouse.gov/the_press_office/Fact-Sheet-Reforms-to-Protect-American-Credit-Card-Holders/ , a Wikipediáé itt https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Credit_CARD_Act_of_2009 olvasható.

Ti kinéztek legalább ennyit a politikusainkból?? Mer’ én nem.

Csütörtökön szezonnyitó pártgyűlést tartottunk. Philip és qp a törzshelyen kezdte az estét, aztán változó létszámban különböző helyeken folytattuk. A törzsgárda éjszakáig 10 sört ( http://www.fullers-ales.com/london_pride.php , Hunter’s, Soproni) vagy sörszerű készítményt (Citromos Gösser) fogyasztott.

Mindenekelőtt egy teljesített vállalás: az új feladatnyilvántartási rendszernek köszönhetően qp kifizette Philipnek a tartozását (vö: http://amexrap.org/fal/jezus-eg ).

Beszámoló hangzott el a Wilkinson-féle kolbászokkal http://www.wilkinsonsausage.webs.com/ kapcsolatos tapasztalatokról, amik nagyon finomak, csak a kiszerelésükön kell változatni, hogy ne fél kilós lefagyasztott egységekben érkezzen a fogyasztókhoz.

Előkészületeket tettünk a hivatalos koktélunk problémájának megoldására is (javaslatként a https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/White_Russian_%28cocktail%29 adódott), de úgy találtuk, hogy a kérdés empirikus vizsgálatokat igényel, úgyhogy egyelőre passzoltunk.

Philip beszámolt a http://loosers.org site-ról, mely zseniális volt (Philip, sehol sem lelem a Jézussal a fürdőkádban referenciát!), de sajnos nevéhez méltó véget ért. Erről qp-nak a best of 0 nézettségű youtube videók blog http://zeroviews.biz/ jutott eszébe, ami ugyancsak zseniális és önsorsrontó.

Kifejlesztettük a “3 lépés távolság” XX. századi doktinájának a XXI. századi változatát is, ami minden közül a legzseniálisabb, de sajnos nem publikus; ne is kérdezzetek róla, egyikünk sem fog rá emlékezni:)

A komoly dolgok után qp kikapcsolta a lokális és globális poloskákat, majd beszámolt a tagságnak egy szupertitkos politikai tervéről, de csak személyes szinten, mert a pártot – a dolog természeténél fogva – nem lehet belevonni a bizniszbe. Philip nagyban helyeselt és szuper ötleteket + kapcsolatokat javasolt. Megígérte, hogy ha kínozzák sem fog beszélni.

Októbertől változhat a havi gyűlések időpontja, éjszakába nyúló csütörtüki szemináriumtartások miatt.

Végül elindultunk a szokásos törzshely -> Nyugati -> Toldi -> Gödör -> Király utca útvonalon.

Útközben beleütköztünk egy házibuliba (“Kareszhez jöttetek vagy Edinához?? Hm… Kareszhez!!”), ahol pl. egylépéses pszichológiahallgató ismerősre bukkantunk, kiváló alkalmat teremtve a “kicsi a világ” kezdetű beszélgetésekre.

A Tűzraktérben végeztünk, ahol egy olyan baráti testvérpárra bukkantunk, akik anélkül, hogy kérdeztük volna, bevallották, hogy (hiszitek vagy nem) nem MERTEK eljönni a pártgyűlésre!) (Lehet, hogy kívülről nézve kirekesztők vagyunk?? Erről majd el kell gondolkoznunk.) Ezen kívül mindannyian rendkívül élvezetes beszélgetésben vettünk részt különböző témakörökben egy olyan embertársunkkal, akivel több szempontból kész csoda, hogy eddig nem futottunk össze, már csak ha pl. közös publikációs helyünkre http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=1&id=1 tekintünk is.

Természetesen gyalog mentünk haza.

Az egyik egy ma induló liberális demokrata hír-lap: http://szuveren.hu “A Szuverén közéleti elemző- és véleményportál. Az alapítók célja olyan mértékadó fórum megteremtése, amely markáns, egyedi hangvétellel képes megjelenni a közéleti vitákban, és jelentős tájékozódási pontként szolgál az olvasók számára. A Szuverén a hírverseny kötöttségeitől és kényszereitől mentesen, saját szempontjait követve ad közre elemzéseket és álláspontokat. Úgy kívánja elősegíteni az olvasók eligazodását, hogy tágabb összefüggésekbe ágyazza a közélet napirendjén lévő kérdéseket, rávilágít a viták elméleti alapjaira, és nemzetközi kitekintést biztosít.”

Kicsit még döcögős (RSS? Facebook-integráció?), de azért követhető ( http://szuveren.hu/hirlevel ), és valódi piaci lyukat próbál betömni.

A másik is mostanában indult, a http://recorder.hu : nagyon örülök, hogy alapítója végre azzal (is) foglalkozik, amit igazán szeret:)) “A Recorder a jó popzene és a minőségi újságírás barátja. Informál, értékel, orientál, véleményt formál és szolgáltat. Célja, hogy meghatározó magyar nyelvű, független zenei weboldallá váljon.” (az ő RSS-ük is jól el van dugva, de itt elérhető: http://recorder.blog.hu/rss )

Sok sikert kívánunk Nekik: ti is szeressétek őket!

Ma reggeli párbeszéd. Szereplők: I. Laza városi hagyományos gerinces, II. Nagynyomású befolyásos vidéki nép-nemzeti gerincű.

[I.:]
- Tökös gyerek ez az Orbán, nem?

[II., gyanakodva:]
- Mér?

- Mondd csak, van neked svájci frankos hiteled?

- Van hát, a k…a életbe!

- Szerinted kinek az érdekeit védi Orbán a tiéd helyett?

- Ööö… a nemzetét? Nem fekszik be a globalistáknak.

- Igaz. De mintha nem a sajátjával verné a csalánt.

- Hm…

- Nem tudnál szólni neki, hogy a nemzet érdeke helyett inkább mindannyiunk érdekében kezdjen dolgozni?

- [cenzúra]!!!

Emlékeztek még, hogy tavaly szeptemberben arra a hírre, hogy “Nyúlásmérő bélyegekkel ragasztgatta tele a Margit híd szerkezetét a független statikus. Kiderült, alaposabb szakértői számításokat kell végezni, mint gondolták”?

Később, novemberben, az a határozat született, hogy “Maradnak a nyúlásmérő bélyegek”.

A 26. párthatározatunk kimondja, hogy “A hídon átballagva, a felújítást megszemlélve jutott eszünkbe egy új projekt: ezt is Falírni kell. Jelszó (hogy el ne felejtsük a témát): bélyegek.”

A projekt a következő. Szeretnénk megtudni, hányan gondolják azt, hogy a hídfelújítási munkák végső szakaszában vagy valamivel utána kiderül, hogy a híd nyúlik.

Ha azt gondolod, hogy a Margit hídról a felújítás után váratlanul kiderül, hogy sajnos nyúlik, és emiatt újabb néhány milliárdot kell rá költeni, akkor nyomd meg ezen az oldalon http://amexrap.org/fal/sztreccs a Tetszik gombot.

Részlet Orbán Kötcsei beszédéből:

Az igazi probléma ma Magyarországon [...] az, hogy semmifajta, a közösség által elfogadott értékelési rend nincs, amely kiválaszthatná a teljes magyar nemzetből azt az elitet, amelytől azt várjuk, hogy mintákat és példákat adjon számunkra.

Ezzel kapcsolatban legutóbbi pártgyűlésünkön a következő történt:

35. Orbán kötcsei beszédének hatására kialakítottuk a közös nemzeti értékrenddel kapcsolatos Amexrap-álláspontot, amelyet külön cikkben ismertetünk. Felelős: qp. [...] http://amexrap.org/fal/jegyzokonyv-partgyulesrol-20100701

Az Amexrap álláspontja egyszerű: közös nemzeti értékrendként a Maslowi értékpiramisthttp://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis javasoljuk elfogadni.

Ez lehetővé tenné, hogy a valódi nemzeti ügyekben (ne dobjanak ránk atombombát, ne vállaljanak közösséget állampolgáraink kiirtóival, ilyesmi) konszenzus alakulhasson ki.

Egyben ki is bújna a szög a zsákból: ki az, aki az állampolgárok vagy egyes csoportjaik jogos fiziológiai vagy biztonsági igényeinek megvonását a saját, párt-, vagy vallási víziója, stratégiája vagy taktikája alapján megengedhetőnek tartja.

Orbán 29 pontjának általában pozitív előzetes Amexrap-fogadtatásakor a pártfinanszírozás 15%-os csökkentésén már akkor is kiakadtunk:

21. – Pártok költségvetési támogatása -15%: Lehet, hogy tényleg nem amatőrök voltak a múlt heti forintroppantással, hanem jól megszedték magukat rajta? Vagy már előre is bíznak az államlenyúló pártgépezetben? Első pillantásra populista, képmutató, cikikus és rossz intézkedés. Hacsak nem kapcsolódik össze valahogyan a 10. ponttal és valami ilyesmivel:http://en.wikipedia.org/wiki/Matching_donations De ez csak amatőr vélemény, ilyesmik http://www.ekint.org/ekint_files/File/tanulmanyok/apartfinanszirozasalapelvei.pdf olvasása után lenne érdemes valami tisztességes kormányoldali javaslattal előállni a parlamentben – persze ki gondolja, hogy Orbánnak itt tisztességes szándékai lennének?

A konkrét tervek ismeretében ellenérzésünk nem változott. Most, hogy a Fidesznek alkalma nyílik a lopásra, csökkenti a pártok finanszírozását, és növeli a várható korrupciót.

Másirányú nyári olvasmányaim során azonban felfigyeltem egy gondolatmenetre, amely azt az ötletet veti fel, hogy csökkentsük a pártok finanszírozását, és a megtakarított pénzt adjuk közvetlenül a képviselő jelölteknek:

There is an incomplete, partial indicator of the extent to which collective choice overrules individual choice, namely the share of central and local government spending (including expenditure by compulsory social insurance schemes) in GDP. It is the best quantitative measure for the good reason that it is the only one we have.

It turns out to be the case that in some European countries such as Scandinavia and France this share is just under or just above 55 percent, in others in the mid- to high 40s, while in the United States it is in the mid-30s. Popular wisdom has it that this large difference is due to European nations being left-leaning and falling in readily with collectivist policies, while the American people are rugged individualists, preferring opportunity to security and mistrusting big government. There is perhaps a little truth in this belief, but such as it is, it is probably getting less true as time passes. It might be interesting to look at a less heroic hypothesis.

Let us suppose that campaign expenditure has a significant probabilistic effect on election results. In Europe, campaign finance is in many countries provided more to parties than to individual candidates, and is provided more or less even-handedly to each party out of general taxation. A party will make campaign promises that may succeed in recruiting enough votes to form the winning coalition. Its promises and subsequent policies are directed at forming and maintaining the winning coalition and have no or scant influence on how much campaign finance it will obtain.

In the United States, it is still largely individuals and not parties that get elected. Party discipline is loose compared to Europe and candidates raise their campaign expenditure to a large extent by personal effort for their personal purposes. To the extent that campaign donations are sought from higher income donors, a candidate’s program must be more “conservative” and less redistributive than if donations came from all income groups in proportion to their income. If elected, a legislator has both a debt of honor to pay to his high-income donors and must establish a record that will help him gather donations on future occasions if there are any such. http://www.cato-unbound.org/2008/02/11/anthony-de-jasay/government-bound-or-unbound/

E gondolatmenet kiállja az empíria próbáját is. Azokban az országokban, ahol többségi választások vannak (azaz ahol nem pártokat választanak listák alapján, hanem azt az egyént választják meg, aki a legtöbb szavazatot kapja), nem a pártok, hanem a jelöltek kapják a költségvetési támogatásokat. Ez egyben azzal a mellékhatással is jár, hogy 5%-kal csökken az az arány, amit az állam kebelez be és oszt újra a gazdaság teljesítményéből, a GDP-ből:

Presidential regimes and majoritarian elections each cut the size of government by about 5% of GDP, perhaps more in the case of presidentialism.http://www.people.fas.harvard.edu/~iversen/PDFfiles/Persson&Tabellini2003.pdf

[...] political fragmentation, usually measured by the number of effective political parties, has a positive relationship with the size of the government, and with subsidies and transfers. The findings also indicate that proportional representation (particularly closed lists proportional voting systems) and parliamentary countries favor higher public expenditures. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1353462

E gondolatmenet alapján a Fidesz gyanús,

- a kormánypártokat lopásra ösztönző,

- az ellenzéket és a képviseleti demokráciát sorvadásra ítélő

párt-támogatás csökkentését a következő feltételekkel tudjuk támogatni:

1. Nézzük meg a nemzetközi tapasztalatokat és válasszuk ki a legjobb gyakorlatot! Ennek részeként a következőt tegyük:

2. Az alkotmányozás során vegyük fontolóra azt a választási rendszert, ahol választók pártlistákra nem, hanem képviselőjelöltekre szavaznak!

3. Adjuk össze az összes támogatástípust, amit a pártok kapnak (kedvezményes helyiségbérlet, kedvezményes reklám, stb. formájában)!

4. (Ha a 0. pont alapján az 1. pont bizonyul a legjobb gyakorlatnak, akkor) csökkentsük a pártok támogatását 50%-kal, ne pedig 15%-kal, ahogy a Fidesz javasolja!

5. A maradék 50%-ot utaljuk közvetlenül a képviselőjelöltek számlájára, kampányoljanak abból!

Mit gondoltok e pontokról: van bennük ráció?

———- Forwarded message ———-
From: Mázsa Péter peter [at] mazsa.com
Date: 2010/5/28
Subject: Hiba a kormányprogram-tervezetben [sürgős]
To: Navracsics Tibor tibor.navracsics [at] parlament.hu
Cc: janos.lazar [at] parlament.hu, viktor.orban [at] parlament.hu

Kedves Tibor!

A “Nemzeti Együttműködés Programja” elnevezésű kormányprogram
tervezetében az olvasható, hogy Magyarország a közelmúltban 46 évig
volt megszállva:

“A XXI . század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás,
diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország
visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.” (
http://www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf , 4. oldal)

Mivel az utolsó orosz katona 1991. június 19-én hagyta el Magyarország
területét ( http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_magyar_szabadsag_napja__budapesti_bucsu
), ezért a kormányprogram-tervezet fent olvasható mondata azt jelenti,
hogy az ország 46 évvel korábban, 1945-ben, azaz a szovjet csapatok
bevonulásával vesztette el szuverenitását.

A kormányprogram tervezett szövege szerint tehát Magyarország 1944.
március 19-i náci megszállása nem számít – talán azért, hogy a
szovjetek ne felszabadítóként, hanem megszállóként érkezzenek
1945-ben.

Ezek szerint a kormányprogram-javaslat
- a Szálasi ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szálasi_Ferenc ) vezette
Nemzeti Összefogás Kormányával (
http://lexikon.katolikus.hu/N/Nemzeti%20Összefogás%20Kormánya.html ),
és
- a holokauszttal ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt )
implicit közösséget vállal.

Ha ez szándékos – 2/3-os lelketek rajta. Lehetséges, hogy politikai
taktikával a Jobbik elől szeretnétek elszívni a levegőt. Ha ez a
helyzet, segítek nektek explicitté tenni valódi szándékotokat, és
ezzel elérni tervezett célotokat. Nekem ugyan ez a taktika nem férne
be a repertoáromba, viszont nem is én szereztem több mint 2/3-ot a
parlamentben.

A magam részéről csak annyit szeretnék, hogy a jelenlegi változat
elfogadása esetén később ne hivatkozhassatok figyelmetlenségre: ne
tudjatok azzal érvelni, hogy nem vettétek észre, hogy a
kormányprogramban egy olyan mondat van, amely bár leválaszt benneteket
a kommunista megszállókról, ezzel szemben a náci megszállókkal
folytonosságot és közösséget vállal.

A jelenlegi parlamenti ellenzék ezügyben vagy náci, vagy figyelmetlen,
nemtörődöm, vagy töketlen: ezért voltam kénytelen ezt a levelet Neked
küldeni.

Ha a szöveget a jelenlegi formájában fogadjátok el, a Szálasiékkal
való közösségvállalás annyit jelent, hogy az ún. “Nemzeti
Együttműködés Programjában”, és általában: a nemzetben a zsidóknak,
romáknak, melegeknek, katolikusoknak, katolikus melegeknek, és
mindenfajta ilyen resztliknek eredendően nincs helyük.

Nem úgy ismerlek, hogy ezt így gondolnád. Egyelőre nem. És számomra
egyáltalán nem mindegy, hogy amatőr matematikusok, vagy taktikai nácik
vagytok.

Számomra [ez] a kormányprogram holnapi elfogadásának egyik fő kérdése.

Kérlek, javítsátok ki azt a 46-ot 47-re (azaz a megszállás kezdetét
1945-ről 1944-re), még a holnapi végszavazás előtt.

Köszönöm!

Üdv:
Péter

Nem vagyok része semmilyen Nemzeti Együttműködésnek, amely

 1. Magyarország náci megszállásával,
2. a magyar államot képviselő Szálasi féle Nemzeti Összefogás Kormánnyal, és
3. mindezeknek és kiszolgálóiknak az emberiség elleni bűneivel közösséget vállal, méghozzá előre megfontolt szándékkal: http://amerap.org/fal/kedves-tibor

Kedves kiirtott honfitársaink: ne haragudjatok!
1. Ez akkor sem a mi bizniszünk volt,
2. ma sem az, és
3. teszünk róla, hogy a jövőben senkié se lehessen.

http://www.facebook.com/group.php?gid=139867439363131

2013 után a tervek szerint az új alkotmányunk alapján választunk elnököt. Addig Orbán az országgyűlésnek felelős miniszterelnök lesz, utána pedig közvetlenül a választópolgárok által választott elnökké lépne elő.

Török Gábor a hatalmi logikából nem látja levezethetőnek Orbán elnöki pozícióját:

[...] nincs az a félelnöki rendszer, amely nagyobb hatalmat adna a köztársasági elnöknek, mint a mostani kancellári kormányformában a szupererős miniszterelnöki pozíció – ahol ráadásul az alapvetően hatáskör-szegény köztársasági elnök személyéről is végső soron maga a kormányfő dönthet. Márpedig mi értelme lenne akkor egy politikus számára a változtatásnak, ha az nem növelné a befolyását, a mozgásterét, sőt, esetleg még a maihoz képest kockázatosabb helyzetet is teremthetne? Gondoljunk csak bele: hiába a megerősített államfői hatalom, a köztársasági elnök mellett ebben a rendszerben megjelenik egy tőle részben független miniszterelnök, aki lényegesen könnyebben válhat önjáróvá, népszerűvé, egy idő után riválissá, mint a bármikor könnyedén leválható mostani miniszterelnök-helyettes. Ha Orbán Viktor beköltözik a Sándor-palotába, az ügyek egy jelentős része eleve kikerül a felügyelete alól, miközben számtalan olyan protokolláris, reprezentatív feladatot kap, amelyek egy tetterős politikust inkább hátráltatnak, semmint élvezettel töltenek el. […]

Nem állítom, hogy tisztán hatalmi logika alapján ne szólnának érvek a félelnöki rendszer erős államfője mellett, de a mai rendszerhez képest ezek egy dönteni és cselekedni kívánó miniszterelnök számára nem tűnnek jelentős előrelépésnek. Ha Orbán Viktor mégis meglépi, vállalva a 2012-es elnökválasztás kockázatát is, annak magyarázatára ez a hatalmi logika megítélésem szerint nem lehet elégséges.

2 rövid gondolatmenetet vázolok ezzel kapcsolatban. Az egyik ismerteti, hogy más államokban mely tényezők vezettek a parlamenti ill. az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltásra. A másik pedig Orbán hatalmi szempontjait kívánja megérteni.

I/II. Más államokban mely tényezők vezettek a parlamenti ill. az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltásra?

Elkins és Zachary 2009-ben egy olyan könyvet jelentetett meg, amely alapvetően átírta az államok alkotmányosságról szóló tudásunkat. Számba vették az összes olyan változást, amely bármely időpontban bármely nemzetállam alkotmányának létében bekövetkezett (megszűnés, felfüggesztés, újra hatályba helyezés, új alkotmány). Ebből rengeteg következtetést vontak le, de ami a legfontosabb: az alkotmányok (alapvető módosításokkal együtt) átlagosan kevesebb mint két évtizedig tartanak, aztán megszűnnek. A több mint 2 évszázados USA alkotmány és az augusztus 20-án 61 éves magyar alkotmány inkább a kivétel, mint a szabály. Egyelőre csak 3 fejezetet olvastam könyvükből, de máris biztos vagyok abban, hogy rendszeres vendégeink lesznek az Amexrap oldalain.

Vélhetően az ő szemléletükből és adatsoraikból kiindulva Hayo és Voigt azt vizsgálták, hogy általában mely tényezők vezettek a parlamenti ill. az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltásra. A következő tényezők bizonyultak a legjobb magyarázatoknak (leginkább szignifikánsnak):

1. Amikor a kormányzatot (nem erőszakos) krízisek rázzák meg, vagy a még inkább amikor érdekcsoportok között fegyveres konfliktus alakul ki, a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűsége növekszik:

When a government is shaken by (nonviolent) crises, the probability that there will be a change in the form of government in the following year rises strongly. A 1% hike in the number of crises in- creases the likelihood of a modification in the form of government in the next period by 10 percentage points. Intermediate internal armed conflicts raise the probability of changes in the form of government 27 percentage points. Thus, the combination of government crises and serious armed conflict among different interest groups in a country foreshadow constitutional reforms. (32. oldal)

2. A demokrácia növelése (-10től +10ig tartó skálán mérve), a politikai verseny csökkenése (ha többen szavaznak a kormányzó pártra) és a politikai részvétel csökkenése (ha kevesen mennek el szavazni) növeli a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűségét is:

We find that democratization has a significantly positive impact on the likelihood of a change in the form of government. A 1% increase in the degree of democratization [Revised Combined Polity Score with a scale ranging from +10 (strongly democratic) to -10 (strongly autocratic)] raises the likelihood of a switch in the form of government in the following year by 2 percentage points. Thus, political processes influencing the de facto degree of democratization will affect de jure institutions too. When societies are characterized by a substantial amount of political competition and participation [ This index is the percentage of votes not cast for the largest party (competition) times the percentage of the population that actually voted in the election (participation). This product is divided by 100 to form an index that in principle could vary from 0 (no democracy) to 100 (full democracy).], it becomes less likely that there will be constitutional change. A 1% increase in this factor lowers the likelihood of a change in the form of government by about 2 percentage points. The degree of party competition when supported by a significant number of active voters can be interpreted as an integral part of a working democracy. Thus, when the political system exhibits these characteristics, it becomes more difficult to create a majority large enough to effect constitutional changes. Looking at the joint effect of the significant democracy-related variables suggests that if a higher degree of democratization is achieved by increasing democratic competition and participation, there will be no net change on the likelihood of a change in the form of government. (30-31. oldal)

3. Ha a politikai érdekcsoportok megosztottak, és egymást váltják a hatalomban, mégpedig úgy, hogy az éppen ragnáló érdekcsoport a saját udvarát juttatja előnyökhöz, az növeli a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűségét:

Constitutional reform becomes more likely under systems of sectarian political participation, where incompatible interests lead to intense factionalism and government favoritism by the group in power. (33. oldal)

4. A tudás terjedése a társadalomban növeli a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűségét:

An increase in the distribution of knowledge in a country [An index combining the arithmetic mean of the number of students at universities or other institutions of higher education per 100,000 inhabitants of the country and literates as a percentage of adult population] lowers the likelihood of reform in the system of government by about 2 percentage points. Hence, a decrease in the share of students and literates in the population makes constitutional reform more likely. (32. oldal)

5. Idővel önmagától is egyre növekszik a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűsége, azaz a később keletkezett alkotmányok egyre kevésbé stabilak:

Finally, we estimate significant time period dummies. Specifically, in all decades after 1950 the probability of constitutional amendment increased by 55 to 75 percentage points. Among those decades, in the 1990s there was a statistically higher likelihood of changing form of government than in all other periods. (32. oldal)

Negatív eredményként azt állapították meg, hogy nem járványos az alkotmányos váltás a parlamenti és az elnöki rendszer között. Hayo és Voigt nem találtak bizonyítékot arra, hogy a váltás a két rendszer között a szomszéd országoknak lenne köszönhető, azaz a váltásnak inkább belpolitikai okai vannak:

Note that we find no evidence of contagion in changes in the form of government. Thus, countries in one region do not change their constitution because other countries in the same region have done so, which suggests that domestic rather than international factors are of chief importance. (32. oldal)

Nálunk hogyan hatottak ezek az erők?

ad 1. A Gyurcsány kormányt legalább két jelentős krízis rázta meg. Az egyik egyik az őszödi beszéd következtében előállt, polgárháború előtti helyzet volt. Az őszödi beszédnek nem az a különlegessége, hogy Gyurcsányról kiderült, hogy hazudott (ami egyébként nem meglepő egy politikus esetében), hanem az, hogy ez logikailag cáfolhatatlanul derült ki, ti. Gyurcsány állította magáról. A második krízis pedig annak következtében alakult ki, hogy a Gyurcsány kormány nem volt képes vagy nem volt hajlandó megállítani az ország eladósodását, és így a pénzügyi világválság az országot felkészületlenül érte. A fenti tapasztalatok szerint ez növelte a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltás valószínűségét.

ad 2. A demokrácia változásának irányáról nincsenek adataink. Az utolsó választáson viszont mind a politikai részvétel, mind pedig a politikai verseny is kétségtelenül csökkent. Ez is növelte a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltás valószínűségét.

ad 3. Az Orbán-féle politikai érdekcsoport jutott hatalomra, és ki értékelné úgy, hogy Orbán változtatni kíván azon a gyakorlaton, hogy Magyarországon az éppen aktuális csoport a saját udvarát nyomja előre? Ez is növelte a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltás valószínűségét.

ad 4. A tudás terjedése a társadalomban nőtt (a felsőokatásban résztvevők arányában mérve); ez is növelte a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltás valószínűségét.

ad 5. Ahogy az idő telik, az államok egyre könnyebben váltanak a kormányzati formák között: ez is erősítette a valószínűségét a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltásnak.

Ha tehát nem a hatalmi logikával, hanem a rá ható erőkkel szeretnénk magyarázni Orbán döntését az elnöki rendszerre való átállásra, könnyebben megérthetjük a döntést.

Ugyanakkor Orbán hatalmi igényei is jól magyarázzák a fejleményeket. De erről majd legközelebb.

Mint tudjuk, a feloszlatott, “a Jobbikhoz erősen kötődő” Magyar Gárdának volt tagjai százával állnakpolgárőrnek:

A Magyar Gárdának van ötlete arra, hogy a feloszlatás ellenére tovább működjön. A részleteket nyár közepén, nagyszabású rendezvényen készülnek nyilvánosságra hozni. Időközben gárdisták polgárőr egyesületet alakítottak: a szervezet a tervek szerint rövidesen országos méretűvé válik.

[...] Volner János, a Jobbik parlamenti képviselője, aki korábban a gárda szóvivője volt, kifejtette, hogy reményei szerint a Magyar Gárda „megszűnik üldözött szervezett lenni”. De akárhogyan is alakul, mindenképpen meg fogják találni a módját annak, hogy a gárda tovább létezzen. A jobbikos politikus lapunk kérdésére megerősítette: gárdisták polgárőr egyesületeket hoznak létre. Tájékoztatása szerint tömeges jelenségről van szó, a szervezeti háló pár hónapon belül „valószínűleg országos lefedettségűvé” válik. [ http://nol.hu/belfold/20100519-szazaval_mennek_polgarornek_a_magyar_garda_tagjai]

Ha a “részleteket nyár közepén, nagyszabású rendezvényen készülnek nyilvánosságra hozni”, akkor erre nincs alkalmasabb időpont július 3-a szombatnál:

7. § Július első szombatja országos polgárőrnap. [2006. évi LII. törvény a polgárőrségről; a lenti idézetek is innen vannak, hacsak másképp nem jelzem]

Ennek érdekében a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Budapesti tagozata, vagy valami ilyesmi, három nappal az esemény előtt, pont egy hét múlva szerdán bejelenti a rendőrségnek és a sajtónak, hogy hétvégén nagyszabású polgárőr avatásra és demonstrációra kerül sor Budapesten, a Hősök terén.

De az Amexrap sem alszik ám! Másnap, csütürtökön, a Szimpla Balatonban, a havi rendes pártsörözésenpárttagságunk egyhangúan úgy határoz, hogy szombaton úgyis esik az eső, felruccanunk Pestre, hogy ha lesz, ami lesz, akkor mi meg nyilvánosan kifejezzük ellenérzésünket a nemzeti szocialista polgárőrségek ellen.

A rendőrségnek nincs jogalapja a polgárőrség napja ünneplésének a megakadályozására, úgyhogy a rendezvényt bizony megtartják.

Nekünk nincs három napunk, hogy ellentüntetésre kapjunk engedélyt, ezért engedély nélkül álldogálunk ketten az Amexrap-tábla alatt Philippel.

És itt jön a két év.

Mint tudjuk:

1. § [...] (2) A polgárőr e törvény alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint – tevékenysége ellátása során – közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.

4. § A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani.

Egyik méltóságos országgyűlési képviselő uram, mondjuk Vona Gábor polgárőr, aki gárdamellényben tette le képviselői esküjét (de a vele kapcsolatos feljelentés állásáról azóta sem hallottunk), szolgálatba helyezi magát, és felszólít a szabálysértő ellen-demonstrációnk abbahagyására.

Mint később az eljárás során Vona elmondja, ekkor fenyegetve fogja érezteni magát, így aztán előkerül a jogosan magánál tartott gázspréje:

3. § (6) A polgárőr kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat gázspray-t.

Én a szememhez kapkodok, közben valaki behúz Vonának, akinek elered az orra vére. Az esetről nem készül videó, de több tanú akad a környéken, akik szerint rátámadtam Vonára. Vona rendőrt hív, aki tökéletesen törvényesen bevisz, hiszen tanúk igazolják, hogy erőszakot követtem el közfeladatot ellátó személy ellen.

Az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről szerint

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

230. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.

Azaz a polgárőr elleni erőszak úgy büntetendő, mint a Hivatalos személy (pl. rendőr) elleni erőszak.

A nyarat előzetesben töltöm, ősszel bíró elé kerülök. Az ügyész nyolc évet kér, a 229. § (3) bekezdése miatt:

Hivatalos személy elleni erőszak

229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el.
(3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el.

Szervezett keretek között, egy gyanús bejegyzetlen párt képviselőjeként, Philippel csoportban, blogbejegyzéssel igazolható módon az esemény kezdeményezőjeként + előre megfontolt szándékkal követtem el az erőszakot – érvel az ügyész.

A bíró viszont jóindulatú lesz, és a törvényi minimumot szabja ki, tekintettel büntetlen előéletemre.

Azaz két évet kapok.

Törvényesnek eddig törvényes, amit leírtam. De, Kedves Barátaim, Üzletfeleim és Párttársaim, ti mit gondoltok: jól van ez így?

Vagy mindegy?

Lelki szemeim előtt Storm útját Amexrap-matricák ezrei szegélyezik a magyar puszta keleti végein, a szovjet központon és szatelliteken, Kínán és Tibeten keresztül. Csak hogy el ne tévedjen visszafelé:)

Storm
to HACK 
date 21 June 2010 23:40
subject [hsp] motor

Üdv!

Egy érdekes kéréssel fordulok hozzátok.

Egyik nagy álmom hogy utazgatni tudjak a világban. Ehhez kapcsolódik az, hogy lehetőségem lenne jövőre kimenni önkéntesként Tibetbe (Ami az egyik legnagyobb álmom), Zanglába, ahol Kőrösi Csoma Sándor is lakott egy ideig, és a legenda szerint egy ültő helyében elolvasott tízezer Tibeti könyvet. Három hónapig élhetnék ott egy Tibeti családdal, és közben más magyar önkéntesekkel és a Zanglai király embereivel a Zanglai kolostorerőd romjait, különös tekintettel Csoma egykori szobájára, illetve a közeli iskolában és apácakolostorban is segítenénk a helyi gyerekeket tanítani angolra, meg amire tudjuk (Én pl valószínűleg rajzra). A három hónapra a szállás és étel ingyen lenne, azt a helyiek biztosítják, de az odajutást nekem kell megoldani. Részben a pénzszűke, részben a kihívás, kaland és önmagam próbára tétele céljából az a gondolatom támadt, hogy egy régi szoci túramotorral akarok kijutni Tibete, Ukrajnán, Oroszországon, Kazahsztánon és Kirgizisztánon keresztül. Ehhez azonban kéne egy motor.

Ha választhatnék, akkor egy Pannónia T5 modellt választanék. Egy ilyennel pár éve két magyar kijutott a Pekingi olimpiára, és vissza. [pannoniaexpedicio.hu] De ha a sors máshoz segít hozzá akkor az is jó lesz. A terv az hogy egy régi, felújításra szoruló vagy hiányos darabot szerzek, és azt egy év alatt a saját kezemmel felújítom, rendbe teszem, illetve hogy a túrára alkalmas legyen kicsit átalakítom, extra csomagtartókat teszek rá, pótalkatrész készletet állítok össze, stb.
A benzint és ételt spórolt pénzből, illetve útközben elvállalt munkákból, esetleg adományokból fedezném.

A kérdésem/kérdésem tehát az lenne, hogy tud-e esetleg valaki olyan garázsban, pincében porosodó, elfekvő, csak a port fogó régi motorról, amit ingyen, vagy jelképes összegért, szívességért cserébe elhozhatnék hogy megpróbáljam felújítani? Ha erősen hiányos, az sem baj, a semminél több, és alkatrészeket lehet innen onnan szerezni olcsón, néha kis szerencsével még ingyen is. A legfontosabb részek természetesen a váz, motor (és tartozékai), kerekek és teleszkópok. A többi már viszonylag könnyen beszerezhető. De ha csak pár alkatrészt tudsz felajánlani, az is segít, mert lassan összejöhet belőle egy teljes motor, vagy elcserélhetem más alkatrészre amire szükségem van.

Mivel se pénzem se munkám nincs jelenleg, így szokványos áron megvásárolni nem tudok még egy hiányosat sem. Ha valaki tudna segíteni, vagy tud olyat aki tud, azért nagyon hálás lennék.

Storm

–
Sic itur ad Astra!

[Eredeti: http://amexrap.org/fal/pannonia-t5]

By Barry Ritholtz via András Szakolyi.

Ez a blog a http://amexrap.org "faliratai" egy részének tükre. Azokat a faliratokat tesszük ki ide, amelyekre névtelen kommenteket is szívesen várunk (az amexrap.org-on a Facebook-oddal jelentkezhetsz be).

Vidám napot!)