2013 után a tervek szerint az új alkotmányunk alapján választunk elnököt. Addig Orbán az országgyűlésnek felelős miniszterelnök lesz, utána pedig közvetlenül a választópolgárok által választott elnökké lépne elő.
Török Gábor a hatalmi logikából nem látja levezethetőnek Orbán elnöki pozícióját:
[...] nincs az a félelnöki rendszer, amely nagyobb hatalmat adna a köztársasági elnöknek, mint a mostani kancellári kormányformában a szupererős miniszterelnöki pozíció – ahol ráadásul az alapvetően hatáskör-szegény köztársasági elnök személyéről is végső soron maga a kormányfő dönthet. Márpedig mi értelme lenne akkor egy politikus számára a változtatásnak, ha az nem növelné a befolyását, a mozgásterét, sőt, esetleg még a maihoz képest kockázatosabb helyzetet is teremthetne? Gondoljunk csak bele: hiába a megerősített államfői hatalom, a köztársasági elnök mellett ebben a rendszerben megjelenik egy tőle részben független miniszterelnök, aki lényegesen könnyebben válhat önjáróvá, népszerűvé, egy idő után riválissá, mint a bármikor könnyedén leválható mostani miniszterelnök-helyettes. Ha Orbán Viktor beköltözik a Sándor-palotába, az ügyek egy jelentős része eleve kikerül a felügyelete alól, miközben számtalan olyan protokolláris, reprezentatív feladatot kap, amelyek egy tetterős politikust inkább hátráltatnak, semmint élvezettel töltenek el. […]
Nem állítom, hogy tisztán hatalmi logika alapján ne szólnának érvek a félelnöki rendszer erős államfője mellett, de a mai rendszerhez képest ezek egy dönteni és cselekedni kívánó miniszterelnök számára nem tűnnek jelentős előrelépésnek. Ha Orbán Viktor mégis meglépi, vállalva a 2012-es elnökválasztás kockázatát is, annak magyarázatára ez a hatalmi logika megítélésem szerint nem lehet elégséges.
2 rövid gondolatmenetet vázolok ezzel kapcsolatban. Az egyik ismerteti, hogy más államokban mely tényezők vezettek a parlamenti ill. az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltásra. A másik pedig Orbán hatalmi szempontjait kívánja megérteni.
I/II. Más államokban mely tényezők vezettek a parlamenti ill. az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltásra?
Elkins és Zachary 2009-ben egy olyan könyvet jelentetett meg, amely alapvetően átírta az államok alkotmányosságról szóló tudásunkat. Számba vették az összes olyan változást, amely bármely időpontban bármely nemzetállam alkotmányának létében bekövetkezett (megszűnés, felfüggesztés, újra hatályba helyezés, új alkotmány). Ebből rengeteg következtetést vontak le, de ami a legfontosabb: az alkotmányok (alapvető módosításokkal együtt) átlagosan kevesebb mint két évtizedig tartanak, aztán megszűnnek. A több mint 2 évszázados USA alkotmány és az augusztus 20-án 61 éves magyar alkotmány inkább a kivétel, mint a szabály. Egyelőre csak 3 fejezetet olvastam könyvükből, de máris biztos vagyok abban, hogy rendszeres vendégeink lesznek az Amexrap oldalain.
Vélhetően az ő szemléletükből és adatsoraikból kiindulva Hayo és Voigt azt vizsgálták, hogy általában mely tényezők vezettek a parlamenti ill. az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltásra. A következő tényezők bizonyultak a legjobb magyarázatoknak (leginkább szignifikánsnak):
1. Amikor a kormányzatot (nem erőszakos) krízisek rázzák meg, vagy a még inkább amikor érdekcsoportok között fegyveres konfliktus alakul ki, a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűsége növekszik:
When a government is shaken by (nonviolent) crises, the probability that there will be a change in the form of government in the following year rises strongly. A 1% hike in the number of crises in- creases the likelihood of a modification in the form of government in the next period by 10 percentage points. Intermediate internal armed conflicts raise the probability of changes in the form of government 27 percentage points. Thus, the combination of government crises and serious armed conflict among different interest groups in a country foreshadow constitutional reforms. (32. oldal)
2. A demokrácia növelése (-10től +10ig tartó skálán mérve), a politikai verseny csökkenése (ha többen szavaznak a kormányzó pártra) és a politikai részvétel csökkenése (ha kevesen mennek el szavazni) növeli a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűségét is:
We find that democratization has a significantly positive impact on the likelihood of a change in the form of government. A 1% increase in the degree of democratization [Revised Combined Polity Score with a scale ranging from +10 (strongly democratic) to -10 (strongly autocratic)] raises the likelihood of a switch in the form of government in the following year by 2 percentage points. Thus, political processes influencing the de facto degree of democratization will affect de jure institutions too. When societies are characterized by a substantial amount of political competition and participation [ This index is the percentage of votes not cast for the largest party (competition) times the percentage of the population that actually voted in the election (participation). This product is divided by 100 to form an index that in principle could vary from 0 (no democracy) to 100 (full democracy).], it becomes less likely that there will be constitutional change. A 1% increase in this factor lowers the likelihood of a change in the form of government by about 2 percentage points. The degree of party competition when supported by a significant number of active voters can be interpreted as an integral part of a working democracy. Thus, when the political system exhibits these characteristics, it becomes more difficult to create a majority large enough to effect constitutional changes. Looking at the joint effect of the significant democracy-related variables suggests that if a higher degree of democratization is achieved by increasing democratic competition and participation, there will be no net change on the likelihood of a change in the form of government. (30-31. oldal)
3. Ha a politikai érdekcsoportok megosztottak, és egymást váltják a hatalomban, mégpedig úgy, hogy az éppen ragnáló érdekcsoport a saját udvarát juttatja előnyökhöz, az növeli a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűségét:
Constitutional reform becomes more likely under systems of sectarian political participation, where incompatible interests lead to intense factionalism and government favoritism by the group in power. (33. oldal)
4. A tudás terjedése a társadalomban növeli a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűségét:
An increase in the distribution of knowledge in a country [An index combining the arithmetic mean of the number of students at universities or other institutions of higher education per 100,000 inhabitants of the country and literates as a percentage of adult population] lowers the likelihood of reform in the system of government by about 2 percentage points. Hence, a decrease in the share of students and literates in the population makes constitutional reform more likely. (32. oldal)
5. Idővel önmagától is egyre növekszik a kormányzati formák közötti alkotmányos váltás valószínűsége, azaz a később keletkezett alkotmányok egyre kevésbé stabilak:
Finally, we estimate significant time period dummies. Specifically, in all decades after 1950 the probability of constitutional amendment increased by 55 to 75 percentage points. Among those decades, in the 1990s there was a statistically higher likelihood of changing form of government than in all other periods. (32. oldal)
Negatív eredményként azt állapították meg, hogy nem járványos az alkotmányos váltás a parlamenti és az elnöki rendszer között. Hayo és Voigt nem találtak bizonyítékot arra, hogy a váltás a két rendszer között a szomszéd országoknak lenne köszönhető, azaz a váltásnak inkább belpolitikai okai vannak:
Note that we find no evidence of contagion in changes in the form of government. Thus, countries in one region do not change their constitution because other countries in the same region have done so, which suggests that domestic rather than international factors are of chief importance. (32. oldal)
Nálunk hogyan hatottak ezek az erők?
ad 1. A Gyurcsány kormányt legalább két jelentős krízis rázta meg. Az egyik egyik az őszödi beszéd következtében előállt, polgárháború előtti helyzet volt. Az őszödi beszédnek nem az a különlegessége, hogy Gyurcsányról kiderült, hogy hazudott (ami egyébként nem meglepő egy politikus esetében), hanem az, hogy ez logikailag cáfolhatatlanul derült ki, ti. Gyurcsány állította magáról. A második krízis pedig annak következtében alakult ki, hogy a Gyurcsány kormány nem volt képes vagy nem volt hajlandó megállítani az ország eladósodását, és így a pénzügyi világválság az országot felkészületlenül érte. A fenti tapasztalatok szerint ez növelte a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltás valószínűségét.
ad 2. A demokrácia változásának irányáról nincsenek adataink. Az utolsó választáson viszont mind a politikai részvétel, mind pedig a politikai verseny is kétségtelenül csökkent. Ez is növelte a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltás valószínűségét.
ad 3. Az Orbán-féle politikai érdekcsoport jutott hatalomra, és ki értékelné úgy, hogy Orbán változtatni kíván azon a gyakorlaton, hogy Magyarországon az éppen aktuális csoport a saját udvarát nyomja előre? Ez is növelte a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltás valószínűségét.
ad 4. A tudás terjedése a társadalomban nőtt (a felsőokatásban résztvevők arányában mérve); ez is növelte a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltás valószínűségét.
ad 5. Ahogy az idő telik, az államok egyre könnyebben váltanak a kormányzati formák között: ez is erősítette a valószínűségét a parlamenti és az elnöki rendszer közötti alkotmányos váltásnak.
Ha tehát nem a hatalmi logikával, hanem a rá ható erőkkel szeretnénk magyarázni Orbán döntését az elnöki rendszerre való átállásra, könnyebben megérthetjük a döntést.
Ugyanakkor Orbán hatalmi igényei is jól magyarázzák a fejleményeket. De erről majd legközelebb.
