Az, hogy köztársaságunk alkotmánya jelenleg nem más és nem több, mint az állam alkotmánya. Nincs egy Bill of Rights-szerű rész a köztársaság alkotmányában, amit a zemberek kötnének egymással, ami az állam hatalmát korlátozná, és amibe a parlamentnek nem lenne beleszólása.
Vegyük először a Fidesz ügyét:
A jog […] tudománynak két része van, a köz- és a magánjog. Közjog [ius publicum] az, amely a római állam ügyeire vonatkozik, magánjog, mely az egyesek javát célozza. [Justinianus császár Institutiói, [magyar .rtf,latin], további idézetek is innen]
Nyilván a közjog (ius publicum) az, ami a római államra (ill. a magyar államra, jelenleg de facto a Fideszre) vonatkozik.
Mi vonatkozik Gerébre? Folytatva:
[...] a magánjog[…] három részből áll: össze van ugyanis téve a ius naturale (természeti jog), a ius gentium(a népek közös joga) és a ius civile (a polgári jog) parancsaiból.
Természeti jog (ius naturale) az, amelyre a természet tanított meg minden élőlényt. Mert ez a jog nem az emberi nemnek kizárólagos tulajdona, hanem minden élőlényé, akik csak az eget, a földet és a tengert benépesítik. Ettől veszi eredetét a férfiúnak és nőnek kapcsolata, melyet mi házasságnak nevezünk, ettől a gyermekek világrahozása és felnevelése, mert látjuk, hogy más élőlények is ismeretében vannak ennek a jognak.
A természeti jog az, ami Geréb Ágnesre vonatkozik.
Egy mondattal lejjebb áll az, ami a Kolontári kárpótlással meg a magánnyugdíjpánztárak államosításával, azaz a magántulajdon bizonytalanságával (természetes és jogi személyek vagyonának állami kontrolljával és újraelosztásával) kapcsolatos:
[…] amely jogot egy nép [populus] maga alkot magának, az annak az államnak sajátja [id ipsius proprium civitatis] és ius civile (polgári jog) a neve, mintegy saját joga az illető államnak [ius proprium ipsius civitatis]
Vegyük észre, hogy itt az állam ügyeivel foglalkozó ius publicum helyett a ius civile, a polgár (civis) és a másik polgár egymás közötti joga áll.
A fentieket összefoglalva:
Lehet, hogy a köztársaság alkotmányának valamilyen mértékben szempontokat kell nyújtania Geréb ügyével (ius naturale) kapcsolatban, valamint a magántulajdonnal (ius civile: “a mérgező vörösiszapnak a kapitalizmusról való lekaparásával“) kapcsolatban is.
Az is lehet, hogy a köztársaság alkotmányának kikényszerítéséhez mi, “civilek”, az állam (pl. alkotmánybíróság, kormány) segítségét vesszük igénybe.
Az viszont nem kívánatos, hogy a parlament, akár 100%-os kormánypárti többséggel is, önmagában olyan alkotmányt fogadhasson el, amely túllép a közjogi (ius publicum) kereteken. Pl. ne szólhasson bele a szülésünkbe, ne vehesse el az örökölhető tulajdonunkat (magánnyugdíjunkat): ezek egyszerűen nem tartoznak a felülről, egy állami alkotmány segítségével ránk kényszeríthető dolgok közé. Ez nem lenne morális, nem lenne racionális. És nem lenne természetes része a római jogrendből eredő kontinentális magyar joghagyománynak sem.
El kell ismernünk, hogy az államnak, mint nemzetközi jogi személynek szüksége van alkotmányra. A köztársaság alkotmányának mindenképpen lehetőséget kell nyújtania arra, hogy államunk nemzetközi szinten képviseljen bennünket, és egyben belföldön is betöltse kívánatos funkcióit.
De ettől még köztársaságunk nem egy vállalkozás (nem universitas), közös vállalati értékekkel, vezérigazgatóval és részvényesekkel. Nem csak az államnak: nekünk, közösségeinknek, családjainknak vállalkozásásainknak, tulajdonunknak, privacy-nknek is helyet kell kapnunk benne.
Egyenrangú helyet.
Hogyan nézne ki annak az alkotmánynak a szerkezete, formája, amit mind a konzervatívok, mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták el tudnának fogadni (és még nekünk, racionalitás-kedvelőknek is megfelelne:)? Hogyan jöhetne létre a köztársasági alkotmánynak ez a nem-állami (pl. természeti jogi, civil jogi) része? És hogyan tudnánk mindezt mi, a Geréb Ágnes sorsáért, a tulajdonunkért, és/vagy az alkotmányosságért tenni kész emberek és közösségek az állami hatalomra törés motivációjától (a pártoktól) bizonyíthatóan mentes kezdeményezésként valóra váltani?
Mindenekelőtt ez itt a kérdés.
